Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

zett a metszet teljes hosszában, helyenként megszakítva. E szinthez tartozhatott egy tégla­lapokból megépített csatorna vagy kemence szétrombolt maradványa. Alatta egy szürke fel­töltés (6) szintbeli helyzete alapján arra következtethetünk, hogy ekkor bontották el a "C" jel­zésű falat és ez a feltöltés képezte az uj technikával megépített, kőfalas csatorna betöltését. Alatta egy agyagalapozásu sóderes, köves járószint (7) tűnt fel, a "C" fal korábbi részéhez tartozhatott. A "C" fal keményre faragott mészkövekből épült, kötőanyaga habarcs, széles­sége 76.5 cm. Egy korai falra alapozták, melyet viszont nyers földbe ástak. Ez a sóderes agyagos szint a "D" kiszedett alapfalhoz tartozhatott. Ezzel egykorú a KNy-i irányú, nyers, sárga földre alapozott kőfalas csatorna. A csatorna belvilága: 62 cm. A csatornafal kemény mészkövekből épült, habarcsba ágyazott, szélessége: 24-25 cm. A kiszedett "D" alapfaltól É-ra helyenként homokköves szint is feltűnt. A "C" fal korábbi részét és a kőfalas csator­nát nyers földre alapozták és a kiszedett M D M fal alatt ez a sárga, nyers föld jelentkezet*. (9) Ettől É-ra egy oldalról történt beásás metszete alapján egy korai kavicsos járószint (10) ma­radványát figyelhettük meg. A legkorábbi periódusra a 10. sz. réteg utal a köves járószinttel együtt, korát a szint alapján a koraflaviusi időkre tehetjük. Az agyagpadlós szint (7) Domitianus korát képviseli a szintadatok alapján. Ehhez tartozhatott a "C M fal korábbi része és a "D" fal. Traianus-Had­rianus korában az agyagpadlós szintre egy köves, kavicsos réteget teregettek el. E szint megegyezik a metszet É-i felében jelentkezett homokköves szinttel, mely már eddig az A, B, K metszetekben feltűnt. A "C" korai falat visszabontották és ráalapozták a későbbi falat. A "D" fal a II. század első felében valószínűleg továbbélt. A kőfalas csatornát is ekkor épít­hették. A "C" faltól D-re utrétegeket vágott át a metszet. A Severus-korban a "D" falat ki­szedhették és a "C" fal későbbi részét elbontották, a csatornát betöltötték. Ekkor emelhették meg az uttestet teljes hosszában egy öntött habarcsos szinttel (5). Ez időszakban épülhetett a téglákból megépített igen rossz állapotban megmaradt csatorna, illetve kemence maradvá­nya, melyhez tartozhatott az agyagos lesározás. Valószínűleg a II. század végén emelték meg az uttestet, melynek rétegeibe mélyen bealapozták a késői, KNy-i irányú alapfalat, me­lyet rövidesen megerősítettek. E megerősített épületet már akkor használhatták, amikor a megemelt úttest már nem funkcionált. A K-Ny-i irányú földnyelv É-i metszete A metszet 53.5 m hosszú. Ny-ról indulva az újkor után (1) a sóderes réteg fekszik (2) legfelül, melyet kevert földre alapoztak. (3) Ez alatt átlagosan 20-25 cm vastagságban tég­latörmelékes réteg húzódik. (4) Alatta ugyanez a réteg található nagyobb kövekkel (5), he­lyenként tégla és kőmentessé vált. Alatta apró és nagyobb kövekkel kevert rétegre települt. (7) Ezt lezárta az 1-2 cm vastagságú agyagos, homokos, legkorábbi szint. (8) Ny-ról mérve 21.5 m-re egy nagyobb újkori beásás tönkretette a Ny-K irányú úttest felső rétegeit, csak a megzavart köves réteg jelzi a jelenlétét. Ettől K-re viszont a kiásás határáig az újkori fel­töltés tönkretette a régészeti jelenségeket. További K-i irányban ismét feltűnik az úttest leg­alsó, kevert rétege (6), melyet K felől egy kőfalas, téglalapos csatorna határol. A csatorna­fal 24-25 cm széles, habarcsbarakott, belvilága: 60 cm. Sötétbarna, tömött rétegre alapoz­ták. Iránya: É-D. A csatornától K-re az újkor elbontott minden régészeti jelenséget,majd a földnyelv K-i szélén a kevert szürke rétegben a nyers, sárga földre alapozott 60 cm szé­les ÉD-i irányú alapfal jelentkezett. Kötőanyag: habarcs. Az alapfal korát szint hiányában nem tudjuk meghatározni. Ezen a metszeten a homokos, agyagos sáv Domitianus-kori a helyi rétegtani megfigyelé­sek alapján. Az uttestet a Traianus-Hadrianus korban erre alapozták és azt a Severusok ide­jében kétszer megújították. Az úttest legfelső rétegeit az újkor elpusztította. Mérhető vas­tagsága: 1.40 m. Az É-D-i irányú téglalapos csatorna valószínűleg a Traianus-Hadrianus-ko­ri építkezésekhez köthető. Feltehető, hogy a négynyilásu alapfallal rendelkező épület É-i nyi­lasától K-re dokumentált téglalapos csatorna ujabb szakasza, mely a korai uttestet K-ről ha­tárolta. Meg kell említenünk, hogy a Severus-kori öntött habar csos szint a G-C/l metszetben rög­zíthető volt, itt csak nyomokban jelentkezett már. 95

Next

/
Thumbnails
Contents