Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111
A földnyelv K-i részében is ugyancsak a tömött sötétbarna föld helyett nyers, sárga talaj jelentkezett magas szinten, talán természetes domb létezésére utal, mint már a K-K/1 metszet K-i végénél is jeleztük. L-L/1 metszet (Földnyelv D-i metszetének részlete) Rétegződését ld. a C-C/l metszet D-i részénél és a földnyelv É-i metszeténél. Az Öntött habarcsos, megújítási szint a C-C/l metszethez hasonlóan itt is jól megfigyelhető. D-D/1 metszet - Az alapozási gödör Ny-i oldala (33. ábra) Hossza: 20. 5 cm. É-ról indulva az újkori feltöltés alatt a földnyelv metszeténél és az L-L/1 metszeténél emiitett úttest rétegei továbbfutnak még kb. 8 m hosszan. Ezt vágja el egy későrómai beásás, faszenes, szürke betöltéssel. Az "A" fal ÉK-DNy irányú, K-i falsikja nyomon követhető a metszetben. A fal alapfal, kötőanyag: habarcs. A kövek között 62 mm vastag tegula is feküdt. Padlóját a későrómai periódusban pusztitották el. A fal feletti pusztulási rétegből II. Constantius érem került elő. Az "A" faltól D-re egy 6 cm vastag agyagos szinte téglalapokból, habarccsal összekötött fütőoszlopot helyeztek. A felhasznált tegulák vastagsága: 30 mm. A fütőoszloptól D-re egy ÉNy-DK irányú 75 cm széles "B" alapfal jelentkezett, melyet szintén a nyers rétegre alapoztak. (8) Kötőanyag: habarcs. Lelet nem volt. A Domitianus-kori agyagos szint maradványát (6/1) itt is megtaláltuk a tömött sötérbarna rétegen. A "B" jelzésű alapfal talán e korra tehető, de szint hiányában többet nem tudunk mondani.A Traianus-Hadrianus-kori periódust az úttest további, D-i része képviseli, ugyancsak megemelést mutat. Az ut D-i szélénél ekkor alapozhatták az egyik helyiség Ny-i falát, mely II. Constantius korában' pusztult el. Valószinüleg az É-i falat is ekkor szedték ki. E helyiséghez D-ről csatlakozott egy padlófűtése s helyiség, melynek zárófalait a II. Constantius-kori pusztitás teljesen tönkretette. E-E/l metszet - az alapgödör D-i oldala (34. ábra) Hossza: 66.5 m. Ny-ról indulva a DNy-ÉK irányú sarokfal alapjait a nyers földre alapozták. (5) Falazása durván faragott, puha és kemény köveket raktak habarcsba. A kövek között téglatöredékeket is találtunk. Az "A" falhoz tartozó agyagos szint (3/a), mely a korábbi szinteket elpusztította, nyomokban követhető a M B n sarokfalig. Az "A" falat részben a későrómai, részben az újkori periódusban pusztitották el. A "B" sarokfal iránya ÉNy-DK, ÉK-DNy, köveit agyagba rakták, A kövek kemény és puha mészkőből készültek tegula is akadt köztük. A barna, bolygatatlan földre alapozták. Egyidőben pusztulhatott el az "A" fallal. A "B" sarokfaltól K-re feltűnik a korai köves szint (3/b), melyet egyszer egy kiszedett fal alapárka megszakit. Szélessége: 110 cm. Alsó részében kövek voltak, sarkai lekerekitettek. Ettől K-re a "C" fal húzódott, de az újkorban nagyrészt kiszedték. A kavicsos réteg (3/b) folytatódik K-felé, melyet szürke kevert feltöltés követ és ez utóbbin agyagos szint húzódik. (3/a) A helyiség K-i zárófalát "a"-t,a későrómai periódusban kiszedték, szélessége: 70 cm. Az "ot" kiszedett faltól K-re a szintek tovább húzódnak. Egy kisebb és egy 5. 5 m széles nagyon mély újkori beásás minden régészeti jelenséget elpusztitott. Ettől K-re a sötétbarna, tömött rétegre (4) egy 70 cm széles alapfalat "D" alapozták, melynek korát szint hiányában nem tudjuk. Feltűnt, hogy tovább K-re a tömött sötétbarna réteg helyett a nyers, sárga altalaj jelentkezett az újkor alatt - talán ismét emelkedéssel állunk szemben. A kora Flaviusok emlékét őrzi az "A" fal korábbi része a kavicsos szinttel, mely a "B" faltól K-re maradt meg. A Dom itianu s-korhoz tartozhatott a rétegtani viszonyok alapján az "A" fal felső része, a "B-C" falmaradványok az agyagos szinttel együtt és a "C" faltól K-re húzódó agyagos szint. (3/a) 96
