Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58

•4 A feltárás publikációjában a laza, a gótikus templom pilléreinek, boltozatának töredékeiből álló rendkivül-vastag fal magyarázatát nem adja, de sejteni engedi azt, hogy talán a visszafoglalás után elpusztult hajórészt és a szentélyt elválasztó falat alapozhatta meg. Az alapfal vastagsága ezt alig teszi hihetővé, Lux szerint talán torony emelkedett. Valószinübb megoldásnak látszhat, hogy egykor itt valóban ugyancsak kripta állott a preromántemplomban. A falak téglaboritása és a padló cementboritása miatt ennek eldöntése egyelőre lehetetlen. Visszatérve a terület történetére, kéts

égtelen a háromkaréjos épület fennállása. Szintjét nem ismerjük, de a későbbi déli kutató akna vagy folyosó; egy állítólagos hypocaustum" fütésü szétdúlt és összeomlott helyiséget keresztezett, terrazzo padlójának egy része megmaradt, 13 ennek mélységi szintje nagyjából azonos, illetőleg valamivel, 38 cm-rel mélyebb a Nagy Lajos által feltárt északi torony kitörő kapujának küszöbszintjénél. A helyiség maradványainak hypocaustumos fűtését semmi sem bizonyitja. A keskeny fal és meszelés is inkább egykori sirépitmény létezése mellett szól, amelynek korát a lezuhant Frigeridus... Dux (375-376) téglajegye látszik jelezni. Evvel a szinttel esik egybe a mai kripta cementpadlója. Annak magyarázatát, hogy miért éppen ide tervezték, fölépitői, igy pl. Lux sem adta meg. Az apszisalapozások faljellegének megváltozása is legfeljebb egy jó fél méterrel emelné meg az egykori szintre vonatkozó elképzelésünket. (5. kép) A terrazzo elvágása a feltételezett cella trichora alaprajz tengelyére merőleges, tehát a szintek és az irányok alapján lehetséges, hogy a cella épitésekor pusztitották el ezt a tévesen pretoria részének tartott épületet. A talaj süllyedése miatt a templom hosszában, nyugat felé ca 80 cm-t lejt, 4 és ennyi lehetett a későközépkori szintkülönbség. A nehezen egyeztethető magassági adatokat a saját mérésünk alapján összevetve; a jelenlegi román torony szintje 116 cm-rel van magasabban, mint a római toronyküszöb szint, a gótikus padka pedig 76 cm-rel. Ezek nagyjában, a felszin lejtését, hullámzását is figyelembe véve, reálisak. A Bertalan-féle későbbi, 1944-es ásatásoknál kisebb különbségek adódnak a Zsigmond-kori szentélypadkától, a délkeleti római saroktorony falának simára lebontott mélysége mintegy 120-138 cm, 20 cm-re bontottak a római nivó alá. 15 A fal felszine fölött és annak magasságában vastag égési réteg húzódott bizonyitva, hogy rögtön a bontás után nagyarányú pusztulás, égés következett be. Alatta koraközépkori cserépedény.*-G Az elbontott falak nyoma 3 m-re, nyugatabbra 3, 72 m-re mélyedt a Zsigmond-kori szint alá.

7 A bontási törmelékréteget a déli toronynál 220 cm mélységben észlelték. Ez az adat összefügg Nagy Lajos azon megjegyzésével, hogy az északi táborfal föltárásánál 320 cm-re kezdődött az érintetlen római réteg. Ezt az adatot megerősiteni látszik már a déli táborfalon kivül lelt kb 180 cm mélyen fekvő útburkolat, alatta égési réteggel és a 211 cm mélységben lelt Árpád-kori sir. Az északi oldal számos sirja ugyancsak megközelitő mélységben, soros Árpád-kori temetőből származik. "A IV-VI. árokban római épületnyomok nem kerültek elő, csak Árpád-kori sirok, melyek belenyúltak a római kori rétegbe. A sirok egy vonalban jelentkeztek, 3,15 m az átlagszint, melyből leásták a sirokat. *8 itt azonban a római szintet az akkori szinttől 3, 50-4 m mélységben észlelték, amely az előbbi megjegyzéssel szemben jó 50-70 cm eltérést mutat. A III. árokban érintetlen római kulturréteg 3,22 m mélyen, 19 a fal alapjai 5-5,10 m-re feküdtek; 20 Bertalannál 3-3, 75 m. A 3, 85 m-nél már az alap jelentkezett a két mérési pont között, tehát legalább 1,50-2 m a különbség de a fölszin természetesen igen bizonytalan volt.

21 E szintadatok ellentmondásával tisztában vagyunk. Említésükkel az eltérések méreteire hivjuk föl a figyelmet, amely részben a mindenkori felszin különbségéből és hullámzásából is adódik. Ez ellentmondó adatokat némileg javitani igyekeztünk uj felméréssel, igy a római szint vonatkozásában az ellentmondás fél méteren belül van. A sirok fölszinének Árpád-kori szintjét alig lehet reálisan értékelni, de mint döntő kronológiai mércét nem lehetett teljesen elhagyni. Bertalannál 70 cm-re mélyedt a római szint alá és igy a román és gótikus szint között a déli toronynál jelentkező 76 cm különbségnek körülbelül (71 cm) megfelel. A román templom felszinéről áshatták tehát le. Ujabb mérésünk szerint az északi torony-kitörő kapu szintje föltehetőleg a római szint fölött valamivel, 116 cm-rel fekszik a déli torony román szintje, pontosabban alapozási padkája alatt, ami szerint különösen ha a terepnek a kelet felé és észak felé enyhe emelkedését vesszük tekintetbe, ugyancsak megint a román szint körül, vagy az alatt találjuk meg 45