Budapest Régiségei 24/1. (1976)
KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58
az Árpád-kori sirok leásási szintjét.Miután asirokataXI. századra és àXll. század derekára lehetett keltezni, 23 ugy látszik, hogy a XI. század elejei és a XII. század második felében, végén épült templomok szintjei, sőt főfalai sem különbözhettek lényeges módon. A kérdést már ezen adatok fölsorolása után röviden összefoglalhatjuk régészeti vonatkozásában (7.ábra). A kétségtelenül létező háromkaréjos épület egy, a római szinttel egybeeső terrazzós épitményt (talán sirkamrát), melyet a Frigeridus-téglabélyeg alapján 375-376-ra keltezhetünk - vágott el., 2 ^ Ez a cella trichora a tábor sarkában épült, de még annak falával össze volt egyeztethető, amennyiben nem volt hosszabb hajója. Preromán templom épült ugyanennek a helyén, melynek apszisát a trichora keleti félkörivére alapozták. Létezését nemcsak az bizonyíthatja, hogy 1046-ban Szt. Gellért tetemét ideiglenesen itt hantolták el, hanem néhány jellegzetes preromán faragvány, amit később, a XII. század végi templom épitési idején az uj formákra átfaragtak (6-7. kép). Nyilván a helyszínen lebontott templom köveit használták föl. A szalagfonatos félbevágott kőkeret átfaragott maradványa talán nyíláskeretet vett körül (8.kép).E templomnak tehát csak igen kiterjedt sirmezejét, egyik történeti adatát, néhány kőtöredékét, talán déli falát és szintjét ismerjük. A román templom építésének idején még mindig ismerték a cella trichora keleti apszisát, és igy ennek kellett a preromán templom apszisának is lennie, ugyanis ellenkező esetben, ha nem ismerték volna, aligha alapozhatták volna rá a román templom középszentélyét. Ez a tény azt a lehetőséget is fölveti, hogy a cella trichora töltötte be a preromán templom szerepét. Miután a lóhere-alaprajz nyugati folytatását nem lehetett megtalálni, az egy nyugatra húzódó hajó szentélye is lehetett. Ilyen alaprajzot ismerünk e korból. Ez ellen szól a munkálatok egykori közvetlen kivitelezőjével, Borsos Lászlóval való megbeszélésem évekkel ezelőtt, aki a barokk kripta déli hosszfalának nyugati végén hoszszan húzódó eredeti román alapfalnak ma már a kazánház létesitésekor elépitett mélyén "opus spicatum" technikával épített falra hivta föl a figyelmemet (6.ábra). Ez a szintekkel együtt amellett szólna, hogy a preromán templom bazilika volt és XII. századi átépitésekor, akárcsak a középső főapszisát, a hajófalak egy részét is megtartották. Megjegyzendő azonban, hogy a trichora szentély főtengelye és a későbbi templomok főtengelye valamivel észak felé eltér az egykori római castrumfaltól. Épitkezéséhez nem veszik igénybe sem falait, sem alapozás céljából köveit. Mindenesetre különös, hogy a későgótikus összeomlott hajó pillérei, ivei hogyan kerülhettek kripta mélységben a még álló középkori templomszentély padlója alá, ha itt nem maradtak fönn használatlan, de létező helyiségek. A használat ellen szólnak különben a későbbi, Zsigmondkori nyers pilléralapzatok. A korábbi üres teret látszik igazolni a terrazzo-padlós helyiség beépitetlensége, de lezuhant római törmelékhalma is. így függhet össze a cella trichora, a preromán és a román templom. Az első kettő összefüggését a trichora alap falainak vertikális és horizontális föltárásával lehet csak meghatározni. Hogy milyen lehetett a román templom alaprajza, erre a háromkaréjos épület alapfalaiból lehet némi következtetést vonni. Diadalive egybeeshetett a keleti apszis végződésével, melynek külső ivét a lábazati párkányoknak majd negyedköriv hosszura össze állitható darabjaiból szerkesztettük ki. Itt megvastagíthatták az úgyis erősebb alapozást, esetleg fölmenő falakat, ugyanis nem véletlenül kerültek éppen e fölé a csarnokszentély első megszélesített keleti pillér állás ai, megbontva, meghosszabbítva a keletre folytatódó azonos távolságú pillér állás okát (6 .ábra),A déli torony- és a kelet felé folytatódó falalapozás vonala megadja a háromhajós megoldású szentélyt, melynek keresztalaku négy 24 cm átmérőjű, féloszlopos pillértipusát is ismerjük. 2 *> A két oldalapszis előtt lehet, hogy kereszthajó húzódott keresztben. Lux boltszakasszal meghosszabbitott középapszisu szentélymegoldást javasol, amire a hosszú déli alapfal utal. Mindkét esetben nehezen képzelhető el, hogyan és hová töltötték be a XVII. század végén az elpusztult gótikus hajók faragott köveit. A nyugati barokk kripta is fölkelti annak gyanúját, hogy régebbi volt, tekintettel arra, hogy határfalát a román templom alapozása képezi és igy kétszentélyü későkaroling tipus is fölmerülhet. A román hajó fönnmaradt egészen a Mátyás-kori átépítésig, mint azt az arcus triumpr halis síkjának meghosszabbításában a mellékhajókban emelt hevederivek fölött készült lezárás kerek ablaka elárulja. Erre a diafragmára az alacsonyabb román hajó és a magasabb szentély közti különbség elzárása miatt volt szükség. 26 46
