Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: Buda középkori városfalai : 1. közlemény 381-389

nyomda keleti épületszárnya alól bujt elő. Marék 1873-ban még ábrázolta, jóllehet a telkek méretét ekkor már észak felé megnövelték, de a növekedésen ekkor még nem épült épület (kivéve az Államnyomda emiitett épületszárnyát). (98. ábra) 1740-ben, Matthey-nél még jól látható, hogy eredetileg a lakóházak és a városfal között megvolt a kötelező üres sáv, melyet a város más oldalain a lakos s ág növekvő igénye még a középkor folyamán megszüntetett, de az északi oldalon nem. Az északi oldal a város védelme szempontjából fontos terület volt és ezért ezen az oldalon minden,-különböző időpontban épült -városfal együtt élt tovább mindvégig, Buda 1688 évi ostromáig. (99/a ábra) Kutatásunk novemberi ködben, sőt hóesésben folyt, mivel ekkor a transzformátorház épitésének előkészítése érdekében hatalmas markológépek szedték le a feltöltést a szikla felületéről. Valószinüleg a mostoha körülmények miatt nem találtuk meg az 5. számú telken egykor állt ház maradványait, egy bizonyos, hogy az általunk feltárt belső városfalon kivül más, korábbi városfal nem volt. Városfal méretének megfelelő falmaradványt a markológép is "érzett". Ez előtt a fai előtt is megtorpant és jelezte. Nagyjából azonos időben folyt a sétány területén a távfűtőhálózat lefektetése is. Itt nem volt teljes feltárás és csak a távfűtő-árkokban jelentkező falakat tudtuk dokumentálni. Itt, közvetlenül a mai városfal belső oldala mellett került elő a második, középkori városfal. Ezt északi oldal felől támpillérek támasztották. A szikla felszine az utca felől a telekhatártól (165,15 m) észak felé lejtett. A lakóház a legmagasabb sziklafelszinen épült. A lejtő első lépcsőjének szélére, tehát bizonyos mértékig természetes geológiai határvonal mentén épült fel az első városfal olymódon, hogy alapjai már a mélyebb felszínen állottak. Belső oldala mellett a szikla lejtését kisebb feltöltéssel egyenlítették ki, ilyenmódon a fal melletti belső szint 1 m-el magasabb volt, mint a külső. A belső feltöltés szintmagasságához igazodott az a - feltehetően később hozzáépült két belső támpillér, melyeknek ábrázolását Mattheynél (1740) ismerjük fel. (97/b. ábra 99/b. ábra) A 7. számú telken megtalált lakóépület egy traktusból és egy kapualjból állott. A kapu melletti első helyiség méretét ismerjük. Az épület ennél tovább terjedt. Teljes kiterjedését nem találtuk meg, de a történeti helyszínrajzok arányait figyelembevéve 23-24 m hoszszu lehetett. Marék helyszínrajzán megfigyelhető a belső városfal melletti telekrész beépítése is. Ennek volt némi középkori előzménye is, mert a rajzon látható beépítési határnak megfelelően középkori falmaradványok is kerültek elő. Valószínűnek tartom, hogy a beépítés kétütemű lehetett és az utcára néző háznak volt elsőbbsége. A lakóház nyugati fala és a szomszédos (9. sz. ) telek között mély sziklaárok húzódott. Ebből további sziklaüregek nyíltak. A szeméttel betöltött üregek feltöltése a török korral fejeződött be. A sziklaárok helyét ismét a Marék térkép tünteti fel helyesen. Az árokban XVTII-XX. századi szennyvízcsatornákat találtunk. Feltehetően a középkorban i*s ugyanaz volt a rendeltetése, sőt biztos vagyok abban,hogy itt a két lakóház között helyezkedett el a mellékhelyiség. A lakóépület maradványai alatt megtalált rétegződés világosan mutatja(99/b ábra), hogy a lakóház a XIII. században még nem állott. A ház alapfalai ugyanis az első (XIII. századi) kulturréteg felett húzódó feltöltés szintjéről mélyednek a talajba. A sziklát itt is vékony, természetes humusz borította. Erre borult az első kulturréteg. Ehhez a réteghez tartozó építkezés nem került elő, tehát ezt a területet a XIII. században nem lakták. A lakóház legkorában a XIV. században épült, midőn az utca kövezése is jelzi a település kialakulását. Az úttest alatt megfigyelt nyomai a kőbányászásnak is arra mutatnak, hogy a terület korábban a lakott területen kivül esett. Kutatásunk végeztével tehát három városfalat vettünk számba. Buda 1686 évi visszavételéről irott modern irodalom ugyancsak három falat emlit^, hivatkozással az egykorú forrásokra. *0 A három fal elhelyezkedésére nézve azonban nem volt egyetértés Salamon Ferenc , illetőleg Károlyi Árpád között. Salamon Ferenc 1885-ben látta még a belső városfalat az egyik lakóház belső udvarán. Faépület emelkedett felette. A belső városfal csak akkor tűnt el, midőn az Államnyomda második épülete és az Országos Levéltár felépült, 382