Budapest Régiségei 24/1. (1976)
A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: Buda középkori városfalai : 1. közlemény 381-389
az 5-7. számú telkeken lévő épületeket elbontották és a talajszintet a sétánnyal egyenlővé tették. Ekkor a talaj eredeti lejtése megszűnt és a korábban ott álló épületek falmaradványai a feltöltés alá kerültek. A feltöltés szükségessé tette, hogy a felépülő Államnyomda északi homlokzatát kőgáttal támasszák alá. A városfalakat a XIX. és a XX. században készült leírásoknál azokkal világosabban mutatják a helyszínrajzok. Haüy 1687-ben ábrázolta az egymáshoz viszonylag közel fekvő két külső városfalat. Még ennél is jobban közelíti meg a valóságot a bécsi Hofkammerarchivnak 1794-ből származó helyszinrjazaBudáról. 1 ^ A régi térképek "olvasásának" nehézsége abból adódik, hogy nehézkes az összehasonlítás egy mai helyszinrajzzal, mivel a geodéziai mérőműszerek azóta sokat fejlődtek és általuk a mérés is pontosabbá vált. Az eredeti rajzok, illetőleg a róluk készült másolatok az anyag törvényeinek engedelmeskedve zsugorodtak, vagy tágultak, tehát az ábra eltorzult, nem fedi a most készült helyszínrajzot. Már eleve más léptékben készültek, A XVII. század óta sokat változott a beépítés is, ezért ma már csak régészeti feltárással és ezt követően uj geodéziai felméréssel lehetséges a helyes középkori helyszínrajzot rekonstruálni. A legszélső, - ma is érvényben lévő - városfal 1686-ban már megvolt, de a három fal közül mégis a legfiatalabb. Helyzete mutatja, hogy az eredeti külső városfal elé erősítésnek épült a török hódoltság idején, egyidejűleg az Esztergomi rondellával. A rondella északi végénél a két fal között mutatkozott egy lejárat a rondella ágyúállásaihoz. A XV. század végén ez a harmadik fal még nem létezett. 1494-ben egy budai polgár, Bársony Tamás az északi városfal mellett lévő házában egy boltot eladott Vitripar Benedeknek:" una cum stabulo retro inter duos muros civitatis "• Pataki Vidor a szóbanforgó házat éppen a Petermann biró utca 7. számú telekre helyezte . Ebben az időben tehát két fala volt a városnak. Ezek sem voltak egyidősek. A két fal mérete is különböző. A belső szélessége 1. 20 m, a külsőé 2 m. A külső városfalat a város más területén, nevezetesen a domonkosok kolostoránál^, 1390-1430 közötti időre, tehát Zsigmond király uralkodása idejére tudtuk meghatározni. Ennek a periódusnak ma is szabadon álló falrészletei és támpillérei láthatók a Táncsics Mihály utca 7-9. szám alatti szakaszon. Megtalálható ez a periódus a királyi palota területén is. 6 Legutoljára Zolnay László ásatásánál került felszínre egymás mögött a város első és második védőfala. A város nagy részén a külső középkori városfal megépítésére nagy szükség volt, mert a város fejlődése miatt az első falon belül már szűknek bizonyult a hely. Mindebből következik, hogy viszont az általunk feltárt belső falmaradvány a város első falával azonos. Sárgás kőanyaga teljesen egyezik a királyi palota területén és attól északra feltárt XIII. századi falak anyagával. Helyzete megegyezik a Bécsi kaputól kelet felé eső területen megállapítható XIII. századi városfal helyzeté vei. * " Ez utóbbi szakaszon két patkótorony maradványa került elő. 1% A XIII. századi városfalnak részletei kerültek elő a domonkosok kolostoránál ^ és Tóth Árpád sétányon is. Ez utóbbi helyen történt feltárásnak feldolgozása később következik. Előlegként annyit árulok el, hogy ezen a szakaszon patkótorony és négyzetes torony is előkerült. Zolnay László a palotától északra négyzetes tornyot tárt fel. A falban talált gerenda szerkezethez hasonló került elő a Petermann biró utca 5-7. sz. telkeken feltárt városfalhoz kívülről támaszkodó falmaradványban is. Ennek méretei meghaladják egy támpillér méretét, ezért felmerül a lehetősége annak, hogy itt egy négyzetes torony maradványával állunk szemben. A falmaradvány nem köt be a városfalba, hanem attól elválik. A széthúzás megakadályozása végett a falba beépített gerendatámaszok készültek. Gerendaváz nyomára bukkantunk a domonkosok kolostoránál is.Ott nem a fal erősítésére szolgált, hanem - feltehetően - faerekélyt hordozott afalgyürü olyan helyén, hogy a szikla természetes kiszögelléseit követte a városfal és ez a védelemben a toronyhoz hasonló szerepet töltött be. Az északi oldalon, a Bécsi kaputól nyugatra a helyszínrajzok több négyzetes tornyot ábrázolnak. Hallart 1884-ben két négyzetes tornyot ábrázolt, nem ábrázolta ezzel szemben az esztergomi rondella mögött lévő saroktornyot, melyről már ásatás bizonyította létezését. 20, Hallart ugyanez évből származó látképén nagyon jól látszik a belső falvonulat és a tornyok.Itt már a saroktornyot is ábrázolta (314.kép). Haüy 1686-ban egyetlen négyzetes torony helyét jelezte a mai Hadtörténeti Múzeum északi fala mellett. A jelölt helyen való383
