Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: Buda középkori városfalai : 1. közlemény 381-389

H.GYÜRKY KATALIN BUDA KÖZÉPKORI VÁROSFALAI. I, Buda középkori városfalainak kutatása 1962-ben kezdődött. Â Várnegyedben folyó rekonstrukciós munkálatok során a közmüvek felújítása és a távfűtő hálózat lefektetése szolgáltatott alkalmat a kutatásra. Az eredmények feldolgozására eddig még nem került sor. Ezúttal kivánom az első közleményt kiadni a kutatás egy Ms részéről, mely a Petermann bíró utca 5-7. számú telkeken folyt. (97. ábra) A két telek az északi városfal mentén, a Bécsi kaputól nyugatra, közvetlenül az Országos Levéltár mellett helyezkedik el. Ma transzformátorház áll rajtuk. A kutatás ennek építésekor kezdődött. Akkor mindkét telek beépittetlen volt, sőt már 1937-ben is. Eddig tudtam visszafelé követni a telkek állapotát. A Bécsi kaputól a Mária Magdolna templom romjai felé vezető kis utcát nevezik ma Petermann bíró utcának. A város egyik középkori birájáról kapta nevét. Korábban (1843tól) Nádor utca volt a neve, 1696-ban pedig a Zaiger "bluet gassl"-nek, azaz Vér-utcának nevezte. 2 Telkeink az utca északi oldalán, a városfal felől helyezkednek el. Átellenben az utca déli oldalát annak a háztömbnek két háza szegélyezi, amely a Mária Magdolna templom szentélye mögött helyezkedik el és a mai Országház utca, Kard- és Petermann biró utcák és a Bécsi kapu tér határolják. A háztömb területén két ház kivételével máig igen jó, XIVXV. századi középkori házak állanak, ezért ezen a helyen semmiképpen nem lehet a középkori Szombatpiac terét keresni, miként ez Budapest legújabb történetében olvasható. 3 A Szombatpiac - miként ismeretes - Buda város első a legkorábbi piactere volt, melynek vámját IV. Béla király már 1255-ben a margitszigeti apácakolostornak adományozta. Helyét először egy 1343-ból származó oklevél hozta közvetlen összefüggésbe a Mária Magdolna templommal ("Thomas plebanus ecclesie beaté Marie Magdalene de foro sabbati... ") . A fentebb emiitett 1255 évi oklevél azért is fontos számunkra, mivel az apácák részére fizetendő összegek részletezésében előfordul az is , hogy: "qui intrat per portám"

, vagyis, aki a "kapun" belép, két dénárt tartozik fizetni. Ezek a szavak az általunk kutatott városfalakra nézve is értékes információt nyújtanak, amennyiben a kapu említése a városfalak létezésére is utal. A tér minden valószínűség szerint - miként ezt Bertalan Vümosné is feltételezi - a Mária Magdolna plébániatemplom északi oldala mellett terült el, a Petermann bíró utca helyén pedig a középkorban is utca volt. Az utca középkori kövezetét ugyancsak Bertalan Vümosné tárta fel' és megállapította, hogy azt a XIV. század elején fektethették le, mivel alatta kizárólag XIII. századi leletanyagot tartalmazó réteget talált, a szemétréteg alatt pedig kőbányászásra valló nyomokat.A kövezés előfeltétele az utca kialakulása lehetett, vagyis az utca két oldalán már ekkor megtörténhetett a telkek felosztása és a lakóházak építése is elkezdődhetett, A két kutatott telek közül a 7. számú telken találtuk meg a lakóházat. Ez közvetlenül az utca mentén állott. Az 1740 évi Matthey és az 1873 Marék féle helyszinrajzok tanúsága szerint a lakóház által elfoglalt telek pontosan fele volt annak a teleksávnak, amely az utca és az általunk feltárt belső városfal között húzódott. A belső városfal maradványa az Állam381