Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: A domonkosok középkori kolostorának feltárása Budán 371-379

H.GYÜRKY KATALIN A DOMONKOSOK KÖZÉPKORI KOLOSTORÁNAK FELTÁRÁSA BUDÁN A középkori Buda épületei között a domonkosok kolostorának azért van kiemelkedő jelentősége, mert fennállását mindegyiknél korábban, már 1252-ben bizonyitani lehet. 1254-ben már Európa minden országából idesereglő gyülekezetet fogadott. Ezzel szemben a Nagyboldogasszony templomról 1255-ben még csak mint "épittendő"-ről esik szó. Feltárása lehetővé tette a betekintést Buda történetének kezdeti időszakába. A koiostor templomának szentélyét 1902-ben találták meg és tárták fel. A templomhajó egyes részletei épitkezések alkalmával kerültek felszinre. 1958-ban Gerevich László és Holl Imre a kolostor helyét próbaásatással igazolta. Ezt követően 1982-ben került sor s. tervszerű feltárás megkezdésére. Ez 13 éven keresztül folytatódott. 1959-től a feltárásokat a Hilton szálló építkezése támogatta. A maradványok történeti értékét kellő megbecsülésben részesítvén azok helyszíni bemutatásáról az Országos Műemléki Felügyelőség gondoskodott. Az ásatás részletes, tudományos feldolgozása elkészült, kiadása előkészületben van. A teljes feldolgozást részletpublikációk előzték meg. A német nyelven megjelenő publikációnak ezúttal közöljük magyarnyelvű összefoglalását. Az ásatás a templomnak, a kolostornak és a kolostorhoz tartozó épületeknek bonyolult alaprajzát mutattameg,(96-97.ábra)Ez az alaprajzhárom évszázad alatt alakult ki. Kezdetben a kolostor csupán a templom oldala mellé csatlakozó egyetlen épülettömböt birtokolta, az is kisebb méretű volt. A kolostor északi oldala mellett, a XIV-XV. századból származó épületek alatt vékony kőfalak kerültek elő, egy korai település házainak maradványai, melynek pusztulását előidéző hatalmas tűzvész vastag korma is a maradványok mellett húzódott. A kormos pusztulás rétegében és alatta olyan kerámialelet volt a fellelhető, mely Buda területén eddig XIII. századinak ismert leletanyagtól némikép különbözött. Főként a leletek között nagymennyiségben található szürke importkerámia segítségével, ausztriai hasonmás alapján a XII. század végére, legfeljebb a XIII. század elejére volt korhatározható. A pusztulás kormát az első városfalhoz vezető ut vékony kavicsrétegével fedték el. Az elpusztult település helyén még a városfal építése után ujabb házak épültek.Mivel a település pusztulását a tatárjárással hozzuk összefüggésbe, ugy véljük, hogy az életben maradt lakosok tértek vissza. A terület a városfal felépülése után elszakadt attól a területtől, melyhez eredetileg tartozott és amelynek központja minden bizonnyal eredetileg a Csalogány utca-Medve utca és Málna utcák kereszteződésében lehetett. Az egymástól elszakadt részeken már 1257-ben külön külön plébániatemplomok épültek. A domonkosok melieti terület, sőt maga a domonkosok kolostora is a Mária Magdolna plébániatemplom körzetéhez tartozott«, Mindebből kiderült az is, hogy a domonkosok kolostora 4s temploma nem csak a Nagyboldogaszszony templom építését előzte meg, hanem a Mária Magdolna templomét is. A domonkosok templomának XIII. századi alaprajza, sőt architektúrája mindenben megfelel az 1252-1254-es éveknek. Az ásatás azonban a templomhajó alatt felszinre hozott ennél korábbi falmaradványokat is. Ezek a falak, a hozzájuk kapcsolódó téglapadló és két kis falpillérlábazat arról tanúskodnak, hogy már 1252-őt megelőzően állott itt egy azonos métü templom. 371