Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: A domonkosok középkori kolostorának feltárása Budán 371-379

Sajnos, a régészeti maradványok ennél többet nem árulnak el, ezért nem tudjuk, hogy a templom vájjon e korai kis község plébániája lehetett, vagy pedig már a domonkosoknak tatárjárás előtti települése. A domonkosoknak mindegyik kolostora a rend alapitása (1216) körüli első 15 évben, egy-egy már álló kápolna, vagy plébániatemplom mellé épült. A domonkos rend alapitásának idején ugyanis oly nagy mértékű volt az uj városok születése több kisebb település összeolvadásával, vagy pedig a városok megnövekedése korábbi külvárosaik beolvadása által, hogy az őstelepülések plébániatemplomai ép ezidőben vesztették el jelentőségüket. A két XIII. századi templom magyarázatára még más lehetőség is kinálkozik. Humbertus de Romanis, a domonkos rendnek Budán, 12 54-ben megválás ztott főnöke 1258-61 között le bonttatott néhány domonkos templom-vagy kolostorépitményt azért, mert a rendi szabályoknak nem megfelelő módon, az előirt szerénységet meghaladó méretben épültek. Tanulmányunkban nem zártuk le véglegesen e problémát, me^t ez régészeti módszerekkel nem is lehetséges. Reméljük azonban még midig előkerülnek lappangó oklevéladatok, melyek egyszer véglegesen eldöntik a két XIII. századi templom közül a korábbi mikor és milyen célra épült. A domonkosok kolostora és temploma a XIII. században kelet felől rövidebb volt, mint a gótikus. Más oldalain kiterjedését későbbi átépitései során sem változtatta meg. A templom szentélye nyújtott és egyeneszáródásu volt. A kolostorépület keleti homlokzatával nem lépte tul azt a határvonalat, melyet a XIII. században a Városfal meghatározott. A homlokzat előtt előrenyúló sziklanyelvet nem épitették be, csak a városfal és annak faerkélyes gyilokjárója övezte. A szikla természetes alakulása, miként egy torony lehetővé tette az oldalozó védelmet is. Az első kolostornak keleti oldalon csak csekélymagasságu alapfala és néhol terrazzópadlója maradt meg, nyugaton megmaradtak a pincéi és egy-, a pincében elhelyezett fűtőberendezése. Néhány érdekes épületfaragványa is megmaradt: egy szép mérmüves ablak, ajtó bélletkövek, melyeket a káptalan terembe vezető ajtó- és ablak rendeltetésében tudtunk leginkább elképzelni és igy rekonstruáltuk. A XIII. századi kolostornak nem volt keritése, mivel csak egyetlen zárt épülettömbből állott. Templomának nyugat felől bélletes kapuzata volt. Ez és egy rózsaablak képezhette a szokás szerinti egyetlen diszitését a sátortetős, sima homlokzatnak. A XIII. században a templom még alacsony volt. Belső magassága nem haladta meg a 11.40 m-ert, amely az előirásnak megfelelt, ha a szabályzatban megadott lábmértéket a Bolognában érvényes átszámitás szerint mérték. Minthogy a bolognai domonkos kolostor a magyar rendtartomány kolostorainak anyakolostora volt, a budai kolostor fennmaradt részletei az első és elpusztult kolostorokra nézve is (Esztergom, Székesfehérvár, Pécs, Pest) némi útmutatással szolgál. A XIII. századi kolostort akkor kellett lebontani, midőn 1304-1305 között itt Budán kellett felépíteniük a tartomány főiskoláját. Ekkor a domonkosok - feltehetően - adomány utján kolostoruk mellett egy keskeny telek és a városfalon kivül egy nagyobb terület birtokába jutottak. Kolostoruk mellett olymódon épitették fel az iskolát (A épület), hogy annak külön bejárata legyen és ugy a város felől, mind az ellátást biztositó, városfalon kivüli majorság felől megközelithető legyen. Ezért kellett az eredeti kolostorépület hosszan elnyúló keleti szárnyát teljesen lebontani és olymódon ujjáépiteni, hogy egyúttal magát a kolostorépületet is és annak belső udvarát is megnöveljék. így azután - ha nem is egyszerrelassan újjáépült az egész kolostor a XIV. század közepéig. Utóisónak maradt a templom ujjáépitése. Ennek csak a szentélyét növelték meg, de a szentély és a hajó falainak összekapcsolása miatt a hajó keleti oldalából is lebontottak és a hajó hosszát is megnövelték keleti irányban egy boltszakasszal. Ez alatt a boltszakasz alatt ebben az időben még csak a "lettner" értendő. A hajónak sikfödémje maradt továbbra is, viszont a szentélyválasztó árkád boltozott épitmény volt már a XIII. században is. Tetején foglalt helyet az énekes karzat. Mögötte helyezkedett el - még mindég a hajó területén: a presbitérium, hová a kerengőből kapu nyilott, méghozzá az ujjáépités után a XIV. század 60-70-es éveiben igen diszes gótikus kapu. Ez ma is látható a szálloda épületében. Újjáépült a lettner is. A szentély sokszögletű záródást és gazdagon faragott belső pilléreken nyugvó boltozatot kapott. A szentélyvégződésben ülőfülkék (sediliák) voltak. 372