Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

melékes feltöltés volt. Az előkerült falrészlet az erre a területre helyezhető középkori alapokra épitett XVIII. sz. -i hidfő részlete volt. 27 (84. ábra) 19. Bp. V. Bárczy István utca - úttest. Az 1,2 m széles, 2 m mély csatornaárokban az úttest alapozása alatt középkori réteg helyezkedett el. Az árok K-i felében többszörösen feldúlt középkori temető sirjait semmisítették meg, A csontvázak mellékletei általában koporsószögekből és jellegtelen bronz gombokból, sima drótból kialakitott kapcsokból álltak. Az ittlévő sirokat egy É-D-i irányú fal építésével bolygatták meg először, a metszetben a fal Ny-i oldalán egymás mellett két keletéit csontváz in situ részlete feküdt. A csatornaárok járda alatti falában nagy kváderekből épitett széles fal, esetleg támpillér, bontakozott ki, amelynek folytatását a Városi Tanács e szárnyán lévő földszinti helyiségében is megtaláltuk. A Bárczy István utcában kiásott barokkcsatornát a jelenlegi csatornaárok régészetileg legfontosabb szakaszán a középkori kváderfalhoz építették, s ezáltal a fal külső síkjához futó szinteket nem találtunk. Az előkerült kváderfalszakaszt és támpillérszerü falrészletet a középkori Szt. Miklós convent épületeivel hozzuk kapcsolatba, az épületegységen belüli alaprajzi helyzetük pontos meghatározásának lehetősége nélkül. ° (85. ábra) A KÉSŐKÖZÉPKORI, II. SZ. VÁROSFAL A múlt század közepére olyan mértékben elpusztult a XVIII. században még jól ismert városfal, hogy ma már csak régészeti kutatások segitségével rekonstruálhatjuk a fal épité stört énét ét, alaprajzát és müf ormait. Sajnos a kutatások nagyrésze a városfal olyan szakaszaira korlátozódott, amelyek nem eredményezték azokat az adatokat, amelyek alapján kiderült volna a városfal rondelláinak, kapuinak pontos alaprajza, az egész falrendszer épitéstörténete. Ez a városfal is félkörivben övezte a várost, a falak nagyjából párhuzamosan fútnak a korábbival, kapui a korábbiak irányában, a városból kivezető utak mentén helyezkedtek el. Mind a régészeti kutatásokból, mind a XVIII. sz. -i levéltári iratokból a fal végleges lebontása előtti állapotát rekonstruálhattuk, s ebből következtetünk a városfal későközépkori formáira is. 20. Bp. V. Apáczai-Csere János u. 7. A volt "Angol Királynő" szálloda pincéjében Garády Sándor 1940-ben középkori falakat talált. A korlátozott kutatási nehézségek miatt nem sikerült a középkori, Duna-parti, É-i rondella alapfalaival egyeztetnie az előkerült részleteket, de minden valószínűség szerint a rondella maradványaira talált. 29 Az É-i, Duna-parti rondella és a Váci kapu közötti városfalszakaszból még nem kerültek elő részletek. 21. Bp. V. Váci utca 1-3. előtt, úttest. A váci kapu maradványai. Az 1780-ban lebontott kapu maradványaira először ámult század 60-as éveiben figyelt felRómer Flóris,az akkori házszámozás szerinti Váci utca 21 és a Kis-hid utca 6. számú házak közötti vizvezetékcsövek lerakása alkalmával. 30 Pontosan 100 évvel később, 1968-ban, majd 1975-ben került sor ismételten olyan nagyobb mértékű földmunkára, hogy az átlagosan 1 m széles, 1, 7 m mély árkokban kisebb régészeti kutatást végezhettünk, de ekkor is csupán az előkerült falrészletek leletmentési dokumentációját készíthettük el. A középkori kaputorony a Váci utca végén, az 1., 3. sz. házak előtt a járda és az úttest alatt helyezkedett el, a Váci utca Duna felé eső harmadában. Hosszanti tengelye merőleges a városfalra. A kváderkövekkel boritott falak a mai útburkolat alatt 90-170 cm mélységben jelentkeztek. A keskeny árkok a kaputorony belső terén haladtak keresztül, az I. sz. árok a belső tér K-i harmadában, a II. sz. árok pedig a belső tér Ny-i harmadában húzódott. Mindkét árokban előkerült a kaputorony É-i és D-i falának l-l részlete. így megállapithattuk, hogy a belső tér legnagyobb hosszúsága 780 cm volt. A II. sz. árokból kiderült, hogy a váci kapu alaprajzi elrendeződése a kecskeméti kapuéhoz hasonló volt, ezt nem csak a hosszanti méret közeli hasonlósága bizonyitotta, hanem a kapu É-i terének kialakítása is. A négyszögletes belső teret itt is téglalap alakú előtér egészitette ki, amelynek egyelőre csak az egyik mérete ismert. A kapu É-i falának szélessége 360 cm volt, amely a 110 cm-re csökkent az előtér lezárásaként. Az É-i fal belső sarkában 118 cm hosszú, 37 cm széles, sima, lekerekitett sarkú konzol volt, amely 30 cm-nyire benyúlt a kapu belső terébe. A falsarok a konzol alatt mindkét oldalán vakolt volt, a vakolat az elkeskenyitett É-i falig bebo41. Budapest régiségei „ 321