Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

IRÁSNÉ MELIS KATALIN BESZÁMOLÓ A KÖZÉPKORI PEST VÁROS TERÜLETÉN VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSOK EREDMÉNYEIRŐL A régi Pest történetét tárgyaló monográfia 1873-ban jelent meg, a szerző, Rómer Flóris a történeti források adatai mellett az általa ismert középkori emlékeket is bemutatta mérnök barátja, Bergh Károly rajzaival. Nem kerülték el figyelmét sem a közmüárkokban előkerülő régészeti leletek, sem az öreg házak bontásával felszinre kerülő középkori falrészletek. Különös figyelmet szentelve a rendkívül kevés középkori emlék bemutatására, a XVIII. sz-i levéltári iratok adataira támaszkodva összeállitotta a későközépkori és törökkori város topográfiáját. •*• Pontosan 60 év telt el, amig megkezdődtek az első tervszerű régészeti kutatások Pesten, a Március 15 téren, - volt Eskü tér - amelyekkel véglegesen tisztázták a középkori város kialakulásában és fejlődésében meghatározó szerepet játszó római tábor helyét. 2 Az ekkor felszinre került középkori emlékek a város központi része épitéstörténeti kutatásainak kezdetét jelentették, de mivel a tér nagyobbik felében a XVIII. sz. első felétől igen nagyszabású építkezések voltak, jószerével ma is csak a középkori beépítettséggel kapcsolatos kérdések felvetésénél tartunk. 3 A tér másik, D-i felében álló Belvárosi templom, fővárosunk egyik legjelentősebb műemléke. A D-i oldalon végzett ásatás pontosan meghatározta a templom helyét a római tábor DK-i negyedében, bemutatta a tábor D-i falán belül eső terület középkori épületeinek a római táborfalhoz és a Belvárosi templomhoz való viszonyát. 4 A téren 1970-ben volt az utolsó tervásatás, ennek eredményeiről később beszámolunk. Sokkal több, látható, eredménnyel zárultak a közismert, későközépkori városfal egyes szakaszainak kutatásai. 5 A városfal két oldalán sorakozó telkeken egyre nagyobb összefüggő szakaszokat tártak fel s rekonstruálják a falak középkori müformáit. " A kapuk és rondellák alapjait a mai Belváros csomópontjaiban lévő aluljárók építése idején, vagy nagyobb közművesítés során kutathattuk. Az 1968-1975. évek közötti időszakban ilyen földmunkák során találtuk meg az I. sz. városfal részleteit, s azokat az épületrészeket is, amelyeket jelentésünkben bemutatunk. AZ I. SZ. KÖZÉPKORI VÁROSFAL Az 1968-ban és 1974-75-ben végzett leletmentések során előkerültek a Jankovich Miklós által 1817-ben leirt városfal részletei. 7 Ezeket a nagyobb, összefüggő szakaszokat kiegészítettük a már korábban megfigyelt falcsonkokkal és igy nagy vonalakban rekonstruálhattuk a korábbi, I. sz. középkori városfal egész kiterjedését, irányát. Ez a városfal északon a Duna partjáról indult, kiindulási pontja az V. Apáczai Csere János utca 2. sz. telken lehetett. A K-i irányba tartó fal a Martinelli téren a Szervita templom előtt fordult a Városháza utcába, ezen végig haladt a Ferences templom irányába. A Ferenciek terét átszelve a Reáltanoda utca Károlyi utca sarkon DNy-i irányba fordult és a Cukor utcában folytatódott. Az utca közepe táján Ny felé, a Duna irányába kanyarodott. Utolsó, déli szakaâza talán a Váci utca 47. sz. telek D-i oldalán végigfutó falrészlet lehet. (76. ábra) 1, Bp. V. Apáczai Csere János u. 2. A jelenlegi lakóház építése alkalmával a volt Színházi Rondella helyén lévő pincék kitisztítása után kiderült, hogy a XX. sz-ban épített ház alapozásával elbontásra kerültek a korábbi falak. A jelenlegi ház betonpilléreinek elhelye40. Budapest régiségei 313