Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

zése közben 5 - 5, 6 m mélységben a bolygatatlan homokban két egymással párhuzamos kőfal alapozása került elő. A falak iránya ÉNy-i DK-i volt, s mivel a Szinházi Rondella falaival nem azonosíthatóak, feltehetően korábbi építményekből valók. Régészeti leletek nem kerültek elő, a falak korára más közvetett adatok alapján következtethetünk. Ezek közül döntőek a falak mélységadatai, amelyek megegyeznek a Duna parti sávban feltárt más középkori falakéval. 8 2. Bp. V. Martinelli tér 7. előtti úttest. 1968-ban 1, 6 m széles, 2, 7 m mély gázcsőárokban ENy-i DK-i irányban haladó falrészlet került elő. A szabálytalan alakú, puha, sárgás, kőből épitett fal sikját csak a metszetben láttuk, de megállapíthattuk, hogy nem volt szabályos kváderboritása. 9 A jelenlegi úttest alatt 0, 8 m-re kezdődött a fal lebontott teteje, egyenletes falsikkal haladt a metszetben, az árokban nem találtuk meg az alját. Az úttesttől 1,8 m-re kezdődött az egész Belváros területén jellemző sárga, bolygatatlannak látszó homok. A falhoz futó rétegsor értékelése meglehetősen bizonytalan, mert régészeti leleteket nem találtunk. A metszetrajzon jelzett 4. réteget a Szervita templom és rendház környékének újkori épitéstörténetét ismerve XVII. sz. véginek határoztuk meg, amely tulajdonképpen a későközépkori szinttel is azonos. Ezenkivül két középkori szintet találtunk a fal mellett, amelyek közül az alsó feltehetően a fal eredeti, belső járószintje lehetett. l0 (77/a. ábra) 3. Bp. V. Városháza utca 1-11. sz. előtti úttest. Az egész utca hosszában, a páratlan számú házak előtt az úttest EK-i harmadában kiásott csatorna és gáz csőárkokban felszínre kerültek az I. sz. városfal összefüggő szakaszai. A 9-11. sz. a Városi Tanács épülete előtti, 1, 2 m széles árokban 93 m hosszan jelentkezett a városfal, a fal elbontott teteje 2, 6 m mélyen volt. Felette az Invalidusok háza épitésével együttjáró nagyméretű, újkori feltöltéssel. A városfal a belső oldalán húzott árokban enyhén ferde irányban haladt. Az árok ÉK-i sarka metszi a fal sikját, a DK-i sarokban 80 cm-re kiszélesedve került elő. Anyaga és épitési technikája a Martinelli téren lévő szakaszéval megegyezett. A csatornaárok É-i végén annál a pontnál ahol a fal kifutott az árokból metszetet készitettünk, amelyben a Martinelli téren kapott metszethez hasonló rétegviszonyokat tapasztaltunk. (77/b.ábra) Az újkori, 2 méteres vezetékekkel bolygatott töltés alatti 45 cm vastag, fekete, koromfoltos kevert földben a kisebb-nagyobb kő és tégladarabok között későközépkori és török kerámiatöredékek is voltak. Az alatta lévő, az elbontott falat boritó kevert barna földréteg alsó részében apró kövek, habarcsdarabok között néhány XIII-XIV. sz-inak tűnő cserép is volt. Az árokszakasz D-i végén a Fővárosi Tanács főbejárata előtt is készitettünk metszetet, itt a városfal az úttesttől számitott 2, 6 m mélységben jelentkezett az árok K-i oldalában. A zsaluzás miatt nem állapíthattuk meg, hogy a falsik ezen a szakaszon az eredeti állapotában maradt-e, az minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a városfalat ezen a szakaszán valamilyen formában átalakitva is felhasználták. Az úttesttől mért 3, 3

m mélységben a fal elé épitve egy 65-70 cm széles, lapos, méretük szerint középkori téglákból álló toldást találtunk. Az egyenletesen lerakott téglák felszine és a téglafal belső, függőleges sikja vakolt volt. 4, 3 m mélységben megszűnt a téglafalazás, a fal további legalsó 30 cm-es szakaszát apró kavicsos habarccsal egyenlőtlen alakú, sárgásfehér márgáskőből épitették. A 2 és 4, 5 m közötti rétegekben későközépkori, kúpalakú kályhaszemet, török talpas tál töredékét, állatcsonttöredékeket, szögeket, vasdarabokat, a 4, 3 m alatti régetben többek között XIII. sz-i fehér kerámiatöredéket és egy hullámvonalas diszitésü cserépdarabot találtunk. Itt a zsaluzás miatt nem sikerült megfigyelnünk a Martinelli téri 3. középkori réteget. (77/c.ábra) A Városháza utca déli felében a csatornaárok nyomvonalában nem találtunk középkori falakat, a városfal az úttest keleti oldalán lévő 1,2 - 2 m mély gázcsőárokban bukkant elő. A 7. sz. előtti árok aljában az árok teljes szélességében - 80 cm - látható volt a városfal, a keleti oldalon magasabban, úttest alatt 0, 5-0, 6 m mélységben. Az 5. sz, előtt az árok Ny-i oldalában bukkant elő a városfal külső oldala. Az árokszakasz É-i végében mélyitett aknában a korábban lerakott csövek miatt a falat elbontották, az 1-3. sz. előtt a Városháza utca déli végén az ÉD-i irányú árokra DNy-i ferde irányban ráblokkoltak, az igy keletkezett aknában egy derékszögű falsarok került elő. A városfalhoz való viszonyát később, 1975-ben tisztázhattuk. Ekkor a városfal belső oldalán ujabb csatornaárkot ástak, amelyben a fal belső sikjának 12 m hosszú, sértetlen szakasza lett láthatóvá. A'faltető a mai úttest alatt 30 cm-re volt, 235 cm mélységben még nem érték el a fal alját. Tekintve, hogy eddig nem állt módunkban az I, sz. városfal tervszerű kutatása, a különböző árkokból előkerült részletek összeszer314