Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Bertalan Vilmosné: Óbudai klarissza kolostor 269-278

BERTALAN VILMOSNÉ ÓBUDAI KLAR ISSZA KOLOSTOR A III. kerület Perc utca (1-13. ) - Fényes Adolf utca (25-35. és 42-50. ) - Mókus utca (2-12. ) által határolt területen (1973-1975 között) a szanálás és közmüvesitések során nagyméretű középkori épületkomplexum került elő (69. ábra, 279. kép). A feltárt maradványokat a XIV. századi klarissza kolostorral azonositottuk. •*• A kolostor a középkori Óbuda egyik legjelentősebb épitménye volt. Alapításához XXII. János pápa 1334. VII. 15-én járult hozzá. Építésére azonban csak 1343 után került sor.

2 A kolostor és templomhoz temető, házak s egyéb melléképületek tartoztak. 3 A kolostor építtetője Károly Róbert felesége Erzsébet királyné, a korszak legserényebb épittetője, aki 1343-tól Óbuda déli részének birtokosa és túlnyomórészt az itteni várban élt, temetkezési helyéül is Óbudát szánta, a klarissza kolostor Krisztus Teste kápolnájában. A kolostor 1541-ig pompában és gazdagságban egyre növekedett. A kolostori életet az 1526-os mohácsi csatavesztés ideiglenesen, majd 1541-től a török megszállás végleg megszakította. Az apácák Pozsonyba menekültek, magukkal vive az alapitónő hamvait és a kolostor kincseit. 1686 után a Pozsonyból visszatérő apácák Zichy Péter, 5 Óbuda földesurának ellenkezése miatt ide nem tudtak visszatelepülni. A kolostor újjáépítésére már nem kerülhetett sor, helye is teljesen feledésbe merült. 1971-ben a Perc utcában leletmentésnél a K-Ny-i irányú gázcsőárokban kb. 80 méteres szakaszon középkori falmaradványokat és középkori padlószinteket határoztunk meg. * 1973ban K-Ny-i irányú távfűtési vezeték helyén a Perc utca 1-től (Mókus u. 2. ). Perc utca 13-ig (Fényes Adolf u. 42. ) szanálták az épületeket. Ezen a területen és a távfűtési árokban kezdtük meg a kolostor kutatását. Az ásatás és leletmentés során 8 m széles K-Ny-i és É-D-i irányú összefüggő épület alapfalait, illetve alapozási mélységig kiszedett falmáradványait tártuk fel. A meghatározott épületek É-i és Ny-i oldalán körül 3 m széles folyosó bontakozott ki (280, 281. kép, 70. ábra , C-C metszet). A folyosó területén és a traktusokon belül több helyen középkori téglapadló maradványát találtuk. (104, 63 és 104, 53 Atszf, körül) A padlótéglák mérete I9xl9-es, 2, 9 cm. A K-i traktusban két nagyméretű oszlop alapozását(280.kép) és egy kiszedett oszlop helyét bontottuk ki. A D-i szárny kutatásánál a kiszedett K-Ny-i falhoz hozzáépítve K-Ny-i irányú lépcső indítása mutatkozott. Feltehetőleg ennek a helyiségnek a maradványát, melyhez a középkori szintről ezen a lépcsőn lehetett lejutni, találtuk meg az 1971-es leletmentésnél a mai Perc utca helyén. A feltárás során ennek a déli traktusnak nyugati sarkát határoztuk meg, ahol megtaláltuk a folyosó téglapadlóját és a déli fal északi oldalán a meszeléses vakolat maradványát. A folyosónak ebből a sarkából a déli traktusba egy magasabb szinten lévő helyiséghez vezető lépcső első fokát bontottuk ki. A folyosót, melybe a lépcsőn keresztül lehetett bejutni, a második építési periódusban készült, mert a folyosó keleti falát az észak-déli falhoz hozzáépítették. A folyosótól Ny-ra egy belső tér részletét tártuk fel. (69, 70. ábra B-B metszet) A teret K-Ny-i irányban megosztó fal kapuját eredeti helyén találtuk meg. (281. kép) A déli rész burkolata 50x50es kőlapokból, illetve lapjára fektetett falaz ótéglákb ól volt kialakítva. (104,10 Atszf.). Az északi rész apró törtköves felületű (103, 76 Atszf.). Ez a felület közvetlenül rajta húzódik a távfűtési árokban meghatározott É-D-i római ut egyik rétegén. A római ut szélessége itt a 11 métert meghaladta, legmagasabb pontja 104,47 Atszf. jelentkezett (70. ábra A-A metszet). Ezen munkák során a Ny-i kolostorépületet és a nyugatról záró kerítés falát több szakaszon meghatároztuk. A kerítés Ny-i oldalán a középkori szint (104, 56 Atszf. körül) jelentkezett. A kerítés 269