Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Bertalan Vilmosné: Óbudai klarissza kolostor 269-278

fal a szint fölött 40-50 cm magasságban maradt meg. A fal K-i oldalához épült kolostorszárny alatt azonos irányú római falmaradványt találtunk(283.kép).A fal feltehetőleg az É-D-i római ut Ny-i oldalán húzódó épület részlete. A kolostortól keletre két nagyobbméretü középkori ház részletét és egy poligonális alaprajzú épitmény alapfalait tártuk fel. (A, B, C épületek) Ezek feltehetőleg a kolostorhoz tartozó egyéb épületek maradványai (70.ábra, C-C metszet). 1974-ben szintsüllyesztés és tereprendezés során, illetve csatorna és viz csőárkokban további részleteit találtuk meg a kolostor D-i és Ny-i traktusának, a kolostort nyugatról körülvevő keritésnek. Kibontottunk egy a Ny-i kolostorudvarból induló kőlépcső három fokát, mely a D-i kolostorszárny azon helyiségébe vezethetett, melynek maradványát a jelenlegi utca alatt az 1971. évi leletmentésnél megtaláltuk. (282.kép) Ekkor kerültek elő a kolostortól É-ra a templom alapfalai (284-288. kép). A feltárt keletéit templom hossza 65 m körül, szélessége 20 m körül van. Háromhajós, főhajója poligonális záródású (nyolcszög három oldalával) (283,285.kép). A kiásott D-i mellékhajó záródása ugyancsak a nyolcszög három oldalával záródó. A D-i hajófal megtörésével kápolnaszerüen alakul. (286.kép) A templomot középen az apácakarzat fala osztja ketté.(285.kép) A karzat falát az álló templomfalak közé húzzák be, a templom oldalfalaival Összeépült falpillérekhez. Ebben a 20x20 méteres hajótérben egy nagyméretű középpillér alapozását (288.kép)és attól nyugatra egy kisebb négyzetes alapozást tártunk fel. Az É-i mellékhajó második pillérének négyzetes alapozásán téglapadló maradványát és az oszlop helyét határozhattuk meg. (106, 27 Atszf. 287.kép/70 ábra H-H metszet). A templom É-i és Ny-i oldalán külső támpillérsort találtunk, s a támpilléreknek megfelelően a 2 m-nél szélesebb oldalfalak belső oldalán a falpillér alapozások kerültek elő. A templom D-i oldalán az újkori pince miatt nem találtuk meg a támpillérsort, illetve annak elbontását sem tudtuk igazolni. A templomon belül és a templomtól É-ra bolygatott sir okát tártunk fel. Három sirban volt csontváz (289. kép). Fa koporsó maradványa, vasszögek és erősen korrodeált pántok maradványai kerültek elő a csontok mellett. A templomtól Ny-ra a szintsüllyesztés és csatornázási munkák során több helyen megfigyelhettünk egy É-D-i irányú apró köves utréteget(104,70 és 105,20 Atszf. között) (70. ábra E-E metszet) Az ut keleti és nyugati oldalán agyagpadlók és tüzelőhelyek maradványai voltak, melyek felett XIII. századi kerámiát, állatcsontot találtunk. Két középkori kőház maradványát is meghatároztuk az ut nyugati oldalán. A déli épületet a kolostor keritésének ÉNy-i sarkával vágták át (290. kép, 70. ábra E-E metszet).A kerités alapozás ÉNy-DK-i irányú római falra húzódik rá, mely feltehetőleg a IV. századi római vízvezeték részlete. (290. kép) A középkori kolostorudvar alatt egy pillérmaradványa került elő a vizvezetéknek, két agyagcsővel, illetve újkori vascső maradványával. 1975-ben folytattuk a feltárást (292, 293.kép). A kerengő folyosó É-i oldalán két nagyméretű középkori helyiséget találtunk, a nyugati a belső kolostorudvar területén épült, a templom elkészülte után. A helyiség padlószintje alatt XIII. századi kerámiát, XIV-XV. századi pénzt találtunk. Épitésekor bontják el azt a keskeny K-Ny-i irányú folyosót, mely az első épitési periódusban a templom és kerengőfolyosó között húzódott. A kerengő folyosó É-i falához épült a második helyiség. Középkori padlózata azonos téglából készült, mint az eddig feltárt szakaszoké. A téglapadló (104,90 Atszf.) feletti bontási rétegből XIV. sz-i zárókövet, körtetagos és kétszervályuzott és bordák töredékét bontottuk ki. (295-296.kép) A kétszer vályuzott borda azonos profilozásu, mint az 1360 körüli budai palota-kápolna boltozatának bordája/Ezektől a helyiségektől K-re a D-i mellékhajó oldalánál egy sokszögzáródásu teret találtunk K-i oldalán támpillérekkel közepén 2, 80x1, 20 m-es, 50x50-es kőlapokkal burkolt felületet találtunk, feltehetőleg egy sir fenekét. Történeti adatok alapján feltételezzük, hogy ez a különálló épület a Krisztus Teste kápolna, melyet Erzsébet királyné sirkápolnájának épitettek

6 1380 előtt. (292. kép) Az ásatás során megállapíthattuk, hogy a kolostort és templomot nagyjában azonos időben, 1350 körül épitettek. A munkáknál három nagyobb épitési ütemet tudtunk meghatározni. Ezeket az épitési periódusokat a telekvásárlásokról fennmaradt oklevelek adataival is jól lehet egyeztetni.A templom alapfalai hasitott,sárgás és vörös márgából épültek,kivéve az apácakarzaton belül feltárt két pillér alapozását.A templom falával azonos falalapozást és struktúrát mutat a K-i traktus feltárt falazata. Ugyancsak a traktuson belül feltárt két oszlop alapozása. A K-i szárny Ny-i oldalán, a kerengő folyosó alapfalaiban nagyobb méretű homokkő 270