Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Altmann Júlia: Újabb kutatások az óbudai királyi, illetve királynéi vár területén 249-255

Az épület keleti zárófalából a tizszög öt oldalával záródó apszis - fűtése miatt feltételezhetően erkély - nyúlik ki az itt is támpilléres kváderes falból. A templom az oszlopkapus előcsarnoktól - valószínűleg későbbi hozzáépítésként - keletre húzódik, apszisa a nyolcszög három oldalával záródott. A templom és a lelkészlak között a középkori udvarra nyíló keleti és nyugati szárny oszlopos románkori kapui is felszinre kerültek. így tehát a központi udvar körül egy traktusos épületszárnyak húzódtak. Az épület keleti falából, illetve az apszistól és a támpillértől indult ki három, karéjos élszedésü falpillér, majd egy szabadonálló pillér következett, és a szembeni oldalon egy sarokpillér zárta az Erzsébet-királyné-kori építkezésre mutató csarnokfolyosót. Az épülettömböt több ponton kutatott kettős várfal vette körül. A jelenlegi kutatás célja a vár keleti oldalának tisztázása volt. Ásatási eredményeinket a következőkben foglalhatom össze. A vár Szent Erzsébet kápolnájának szentélyzáródását, illetve annak két támpillérét bontottuk ki. (262.kép) A támpillér 3 m mélységig, a bolygatatlan agyagra alapozott. A felmenő falból a sima elszedett alsó kváderkő és több helyen a kváderlenyomat is megmaradt,melyek egyben a külső járószintet is megadják. (Atszf 103.64 m) Mindkét támpilléren a felmenő-, és az alapfal iránya és nagysága eltérő. A szentélytől északra sárgás, kavicsos szint húzódott, melynek korát egyelőre leletanyag hiányában nem tudtuk meghatározni. Erre a szintre épült rá a szentély támpillérétől 1.80 m távolságra egy 1.50 m széles kelet-nyugat irányú középkori fal. Ettől északra egy ugyancsak középkori kelet-nyugat irányú 1.10 m széles támpillér részlete, mellette 2 m széles kelet-nyugat irányú római kori fal húzódott.(262.kép)A szentélytől délre ásatási szelvényünkbe egy római kori téglasir részlete is került. Feladatunk a várfal, illetve rendszerének kutatása volt. így feltártuk a belső várfalat teljes, mintegy 60 m-es hosszúságában, az észak-keleti saroktámpillértől kiindulva a déli zárófalig. A várfal északkeleti sarkát, és külső támpillérét csak részletében tártuk fel, 1

" teljes tisztázására nem volt lehetőségünk.(263.kép)A saroktól 12 m-től kezdődően került feltárásra az észak-déli irányú keleti várfal. A keleti várfal két periódusát tudtuk elkülöníteni. Az alsó a XIII. században épült, majd ezt a falat egy sikra hozva, erre épült a XIV. századi fal, átlag 5 cm-el nyugatabbra tolva. E két periódust több helyen a metszetekben a beásások alapján is elkülöníthettük.(66/a.ábra)Kutatásunk jelenlegi állapotában még nem tudunk magyarázatot adni a várfal újjáépítésére. Mindkét fal törtkőből készült, kavicsos habarcsba rakott. A várfal szélességét csak két helyen tudtuk mérni, mindkét helyen 1. 80 m volt. A fal keleti oldalát a távfűtő vezeték építésekor, illetve újkori falakkal elbontották. H Kutatást ezért csak a várfal belső, nyugati oldalán végezhettünk, igy jelenleg nem tudjuk, hogy a két várfal szélessége azonos volt-e. A várfal alapozási mélysége nem érte el a bolygatatlan agyagot és a templom szentélyétől távolsága csupán 2.20 m volt. A szentélytől északra talált keletnyugati irányú középkori fal a várfalig húzódott, de azzal nem épült össze. Feltártuk a déli várfal keleti szakaszát is mintegy 5. 60 m hosszúságban. A várfal több, mint 6 m mélységben a bolygatatlan agyagra alapozott. 50 cm széles zoklija két sor törtkőből épült. Felmenő falának alsó két sora kváderburkolatu, rajtuk A betűjelű kőfaragó jelekkel. (264.kép) Hasonlókat találtak a déli várfal már korábban feltárt szakaszán is. *

2 A két sor kváder felett, azzal egy sikban törtkőből épült tovább a fal, mely 1.50 m magasságig maradt ránk. Ugyanez a fal a belső - északi - oldalán csak 80 cm-es volt és a kváder burkolat is hiányzott.(265.kép) A déli várfal szélessége 1. 80 m volt. Az ásatások eredményeként a keleti és déli várfal, vagyis a vár délkeleti belső sarka is kibontásra került. (265.kép) A két fal nem épült össze, alapozási mélységük is eltérő volt. Véleményünk szerint a korábbi, déli falhoz építették a keleti várfalat. A vár sarkának külső oldalát az ott lévő távfűtő vezeték miatt nem kutathattuk, igy a sarok külső lezárását jelenleg nem ismerjük. 250