Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Altmann Júlia: Újabb kutatások az óbudai királyi, illetve királynéi vár területén 249-255

A déli várfal külső - déli - oldalán a bolygatatlan agyagig újkori kerámiával kevertek a rétegek. Római kori, középkori kerámia és középkori faragott kövek kerültek elő a feltételezhetően itt húzódó árok betöltéséből. Újkori betöltést találtunk a keleti várfal külső, keleti oldalán is, ahol több ponton 4-5 m mélységig mentünk le. Mindez arra mutat, hogy a belső várfal mentén a várat délről és keletről árok vette körül, melyet legalább is nagyrészben az újkorban töltöttek fel. Az eddigi kutatás szerint a várat kettős várfal övezte. A keleti oldalon a belső várfaltól mintegy 20 m távolságig húztuk szelvényeinket, melyekben a külső várfalat nemtaláltuk meg. Nem tartjuk kizártnak azonban azt sem, hogy a falat az újkorban kitermelték és nyomát az egységes újkori feltöltés, illetve bolygatás miatt nem találtuk. A vár délkeleti sarokpontjától északra 4.40 m-re egy 2. 80 m széles kelet-nyugati irányú fal épült a keleti várfal mellé. Miután ásatási szelvényünkbe a falnak csak igen kis szakasza esett, a további kutatás fogja majd korát és funkcióját eldönteni. A jelenlegi kutatások folyamán került elő a templomtól délre a csarnokfolyosó keleti oszlopsora. (266.kép)Az eddigi feltárások alapján-^ épitését a XIV. sz. közepére, az Erzsébet-kori építkezésekhez fűzzük. A feltárásra került sima karéjos élszedésü, lábazatán rézsüs profilú pillérek müformái és nagysága azonosak a nyugati oldalon már korábban feltártakkal. A feltárt négy pillér közül a középső kettő szabadonálló középpillér, az első és utolsó pedig sarokpillér megoldásúak. A felmérések szerint az oszloppárok egymással szemben helyezkednek el mintegy 5 m távolságra. Az egyes oszlopok egymástól való távolsága pedig 4 m. 14 Az északról számitott második pilléren valószinüleg javitást végeztek. A csarnokfolyosó igy mintegy 14 m hosszú, 5 m széles, négy pillérpárra támaszkodó épitmény alaprajzát adja. A pillérsort korábbi falakra épitették, melyeket azonos nivóra hoztak, illetve ahol nem volt fal csekély mélységig aláalapoztak. Ezek az alapfalnak használt korábbi falak az általunk kutatott pontokon olyan amorf formát mutatnak, melyek magyarázatát csak a további kutatások adhatják meg. (268.kép) A falak korát sem tudjuk még biztosan megállapítani, de elképzelhető, hogy a kiásás határán talált római kori habarcsos szinthez tartoznak. Az újonnan feltárt pillérsortól keletre húzódik a vár keleti fala. A várfal nem halad párhuzamosan a csarnokfolyosó pillér sorával, hanem dél felé a köztük lévő távolság szűkül. A középpillérsor igy a várfal és a csarnokfolyosó között még egy keskenyülő folyosót is közrefog. Az első és utolsó pilléreknél - vagyis a sarokpilléreknél - kifejezetten küszöbre utaló falazást is találtunk. A folyosó északi végén, ahol még a várfal viszonylag távolabb épült a pillértől, a várfalból kinyúló támpillérrel szükitették a bejáratot. (267.kép) A folyosó járószintje a pillérek lábazata és a küszöbszintek által meghatározott (átlag Atszf 103.75-103.65 m között) és ez a szint megegyezik a templom szentélyzáródásánál a kváder burkolat által meghatározott külső járószinttel. (Atszf 103. 64 m) x Kutatásunkat viszonylag kis területen végeztük és majd csak az ásatások lezárása és a leletanyag feldolgozása után tudunk eredményeinkről részletesebben beszámolni. Az óbudai királyi várral kapcsolatban számos történeti, régészeti, alaprajzi probléma merült fel, melyek a további kutatások fontosságát hangsúlyozzák. A városalaprajz kialakulása, fejlődése szempontjából a vár topográfiai helyzetére a római kori kutatások uj adatot szolgáltattak. A II. és III. sz. -i tábor határolja északról a várat, keletről pedig a IV. sz. -i erődfal. Ezek alapján tehát a királyi várat a római kori táborok metszésének külső, délkeleti sarkába épitették. A Fővárosi Tanács Műemlék Felügyelősége távlati tervei szerint a királyi, illetve királynéi vár műemlékei bemutatásra kerül. Reméljük tehát, hogy a jövőben lehetőség lesz arra majd, hogy a vár megközelítőleg teljes területét feltárhassuk. (Ábrák: 65-66, képek: 262-268) 251