Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Kaba Melinda: Az aquincumi aquaeductus pilléreinek 1975. évi kutatása : előzetes jelentés 225-232

KÁBA MELINDA AZ AQUINCUMI AQUAEDUCTUS PILLÉREINEK 1975. ÉVI KUTATÁSA /ELŐZETES JELENTÉS/ Az aquincumi polgárváros romterületével szemben, a BHÉV megállótól É-ra és D-re 510 m hosszúságban tártuk fel az aquaeductus 93 pillérét. * (60-61. ábra) Főként a Szentendrei ut K-i oldalán kiszélesedő M-l l-es főközlekedési ut épitési terve­ihez szükséges adatszolgáltatás miatt, rendkivül rövid, 3 hónapos határidő alatt kellett tisz­tázni a pillérek pontos nyomvonalát. Tekintettel arra, hogy a feltárás megindulása után vá­ratlan és a munkát jelentősen akadályozó problémák adódtak, az ásatást ugy kellett meg­szervezni, hogy reflektorok mellett éjjel is dolgoztunk. Szükségessé vált az ásatás útjában álló elektromos és távbeszélő kábelek előzetes feltárása, ideiglenes áthelyezése, illetve ki­emelése. Mindezek ellenére sikerült a vállalt határidőre a pillérek nyomvonalát rögziteni és adatokat szolgáltathattunk a tervezéshez. Ennek birtokában Topái József a FÖMTERV fő­mérnöke elkészítette az uj M-ll-es ut tervét, mely maximálisan figyelembe veszi a felszin­re került pilléreket, és cca 300 m hosszúságban módot nyújt a bemutatásra. A terv szerint a Dunakanyar felé vezető K-i és az ellenkező irányú Ny-i uttestek szé­lessége négy sávosra épül. Közöttük az elválasztó sáv 9-13 m széles, melyben a pillérek megtarthatók és bemutathatok. A Ny-i utat lesüllyesztik a rómaikori járószintre, ami a mai ut magasságot figyelembevéve mintegy 2, 50 m mélyitést jelent. Egyedülálló, páratlan él­mény lesz az észak fele menő kocsik utasai számára az ut magasságában megjelenő pillérek látványa, és az ellenkező irányból közlekedők számára pedig már a járónivótól kibontakozó pillérek és ivrendszerek. A terv módot és lehetőséget ad a pázsitos elválasztó sávban gya­logos szemlélődésre is. Óbudát ismerő Anonymus megemlékezik arról, hogy Árpád vezér amikor a Duna part­jánál pihenőt tartott csodálkozott Attila király nagyszerű épitményein. Ezek a polgárvárosi romok és a még magasan álló és jelenlegi Rómaifürdőből kiinduló vizvezeték pillérei lehettek. 3 Nagy Lajos 1355-ben kelt határjáró levelében^ az első okleveles emlitést találjuk, a romokban heverő pillérekről és határjelzőül szolgáló falrészletekről. Bél Mátyás 5 a XVIII. szd. elején még elég nagy magasságban látta a vizvezeték ma­radványait. Marsigli^ 1686 évi visszafoglaláskori térképén ábrázolja a maradványokat. Érdekes adat, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága 1878. -i" 7 ülésén elhatározták, hogy bizottságot hoznak létre a rendszeres ásatások szükségessége és az aquincumi pillérek megóvása érdekében. Műszakilag Foerk Ernő 8 foglalkozott az aquaeductussal.Leirja, hogy Zsigmondy Gusztáv vette fel a pilléreket először. A rajz csak a felszinen levő pillér részletekre vonatkozott. Az 1888. -i vasútépítéskor emelt vasúti töltés épitése alkalmával kiszedték a Szent­endrei országút nyugati oldaláról a fölösleges földet, melynek során nagy számban kerültek felszinre pillérek. Ugyanebben az évben kezdték meg a Szentendrei vicinális sínpárjának fektetését, melynek építésekor már tekintettel voltak a felszinen is látható maradványokra és a sinek lehetőség szerint kikerülték a pilléreket. Ugyanez történt 1911-ben 9 a második sinpár fektetésekor. 29. Budapest régiségei 225

Next

/
Thumbnails
Contents