Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30

tások során felszinre került fragmentumból kiegyensúlyozott, közérthető egység? 2/ Hogyan illeszthető be zökkenők nélkül az antik rom a modern városképbe? A korszerű műemlékvédelem alapelve szerint az értelmező kiegészítés nem lehet több az eredeti falmaradványnál. Már emiitettük, hogy a római kori épületmaradványokat korábban azért nem tekintették fenntartható műemléknek, mert a falcsonkok összefüggéstelenül és csak a lábazat magasságáig maradtak fenn. Bár ebből a szempontból az uj ásatások sem mondhatók szerencsésebbnek, mégis éppen a műemléki helyreállítások perspektívájában döntően javult a helyzet az elmúlt évtizedben. Időközben ugyanis a régészeti kutatás igényei is változtak: ma az ásatok nem elégedhetnek meg azzal, hogy épületrészeket, vagy egyedi emlékeket hozzanak felszinre, hanem a teljes alaprajz tisztázására törekednek, így aztán egyértelműbbé válhat a válasz a műemléki rekonstrukció alkalmával, S talán ennél is fontosabb, hogy az ujabb ásatások eredményei nyomán, kiterjedtebb épületegyüttesek és egész városrészek restaurálásakor - bármennyire alacsonyak a romok -, az alapterület akkora, hogy a konzervált romegyüttes elbirja az értelmező pótlásokat, A régi és az uj között ebben az esetben már nem olyan nehéz megtalálni a helyes mértéket, ha néhol függőleges elemeket, - oszlopokat, ajtókereteket, párkányokat-, iktatunk be a romegyüttesbe. Ennél még bonyolultabb a régész munkája és még izgalmasabb a tervező feladata, amikor sűrűn beépitett modern városrészben kerül sor a római emlékek feltárására és védelmére. Amikor az emiitett feladatokon tul, a római kor emlékeit is bele kell szőni, el kell helyezni egy évszázadok során kialakult városképben, A helyreállítások módozatainak a fejtegetésére azonban régész nem vállalkozhat. Az archaeológus munkáját ennél közelebbről érinti és nagymértékben befolyásolja, ha ásatás közben merült fel a kibontakozó épület fenntartásának az igénye. 62 Az utóbbi években alapvető változáson ment keresztül a helyszini bemutatások megitélése,Európában, a Közel-Keleten és Észak-afrikában, vagyis az egykori római birodalom területén mindenütt, óriási áldozatok árán teszik a nagyközönség számára hozzáférhetővé az antik városmaradványokat, A modern nagyváros rangját emeli a római előd, még akkor is, ha csupán néhány oszlop, vagy falmaradvány emlékeztet arra, hogy a mai települések kétezeréves magból terebélyesedtek ki, A középkori és az újkori épitkezések közül többnyire nehezen hámozhatok ki az ókori épületek romjai s talán ez az oka annak, hogy ma még egyetlen olyan megoldásra sem hivatkozhatunk, amelyiket követendő példának nevezhetnénk, Itália, Délfranciaország, Spanyolország vagyis a Földközi tenger partvidéke kivétel, hiszen az ottani, sokkal enyhébb éghajlat mellett legalább a romok állagmegóvása nem okoz annyi problémát, mint a hidegebb területeken. A feladat többi része, vagyis a romterület karbantartása, az objektumok beilleszkedése az adott környezetbe, azonban ott is és mindenütt külön esetenkénti mérlegelést kivan, A római műemléki helyreállítás különféle megoldásai között válogatva azt mondhatjuk, hogy ma a bemutatás-fenntartás mérlegelésekor, előnyben részesülnek azok a római kori objektumok, amelyek településtörténeti szempontból jelzik a modern városképben a kétezeréves multat. Ez az elv döntötte el legutóbb pl. Contra Aquincum sorsát, illetve igy jutott a római erőd romjainak konzerválása egy ujabb fázisba, A római hídfőállást 1936-ban tárták fel és a Március 15, tér alatt beboltozva, földalatti múzeumban konzerválták a "Pest város ősét" jelképező romokat. 63 A jelenlegi műemléki szempontok a nyiltszini bemutatások mellett szólnak, hiszen a cél az, hogy a régmúlt korok településmagja érvényesüljön a modern városképben. A muzeumot ezért felszámolták, s a római falakat a téren, szabadban tették láthatóvá. xxx Fenti elvek, elgondolások vezetik a Fővárost Budapest legrégibb település-rész ének, Óbudának római és középkori emlékei mentésekor. Ezért az uj épitkezéseket megelőzően, évekkel ezelőtt Budapest Főváros Tanácsa VB megbizta a Lakó épülettervező Irodát, dolgozza ki Óbuda beépitési tervét, s ebben a műemlékekre is legyen figyelemmel. Két alternativ terv készült 1969-ben. A Fővárosi Müemlékfelügyelőség vezetője 1969 október 2-án Óbuda részletes rendezési tervének műemléki szempontból való észrevételezése" c. véleményében az un. B al19