Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30

ter nativát fogadta el (Mező Lajos és kollektívájának munkáját), elsősorban azért, "... mert a terv alkalmazkodik a régi városszerkezethez, megtartja a várostörténeti értékeket." Majd ezzel indokolja véleményét a továbbiakban: "... a beépitésre szánt terület nagy része alatt az AQUINCUM római város katonai táborának rommaradványai találhatók.A ma­radványok csak részleteiben vannak feltárva, a település teljes összefüggéseit még egyelőre azonban nem ismerjük, tehát az épületek e területen való lábakra állítása szempontjaink alapján örvendetes és hasznos célt szolgálhatna, mert az időközben feltárt jelentős emlé­keket is romkert formájában bemutathatnánk. " Az évekkel ezelőtt elhangzott vélemény elvben konstruktiv alapállást biztosított a továb­bi munkákhoz. A műemléki szempontból tett megjegyzéshez - régész szemmel - csupán az alábbi mondatrészt szükséges kiegészitenünk:"... a település teljes összefüggéseit egyelőre nem ismerjük. " A legújabb ásatások eredményei alapján, mint fentiekből kitűnik, kirajzolódnak ugyanis a római katonai város és a legiostábor súlypontjai s a történelmi és a topográfiai össze­függések. Minthogy nagyjából a modern lakótelep összképe is kialakult, ma már beszélni lehet és kell arról, hogy milyen módon jelentkezhetnek az uj városképben a történelmi érté­kű épületemlékek. A római település súlypontjait a következőkben jelölhetjük meg: 1. A katonai tábor, illetve az erődrendszer (a táborfalak, a bástyák, a kaputornyok, a vizesárok). Mindez többféle változatban jelentkezik, mert a római kor négy évszá­zadán belül több izben átépült falrendszere a castrum. Másként kivitelezhető például a palánktábor falrendszere, mint a kőtábor körvonala. 2. A tábor legfontosabb épületei (principia, fabrica, kórház, fürdő stb. ). 3. Helytartói palota és a helytartói iroda épületei a katonavárosban. 4. A katonaváros közműhálózata (utak, csatornák, vízvezetékek). 5. A kikötő és épületei (raktárak, irodák stb.). 6. A fórum, illetve a vásártér épületei (porticus, taberna sor, stb. ). 7. A közigazgatás irodái és lakóépületek az északi és a déli táborkapu előterében (a Meggyfa u. -ban, a Búvár u-i, a Folyamőr u-i és a Kiscelli u-i középületek). 8. Amphitheatrum. 9. Műhelyek (téglaégető, kerámia üzem, üvegfúvó műhely, bronzöntő műhely, péküzem, olajütő stb, ). 10. Temetők és sírépítmények (Benedek Elek utcai temető, Bécsi uti temető, cella trichora, Kiscelli uti sircsoport, stb. ). A vázolt római kori topográfiai csomópontok az utóbbi két évtized régészeti leletmen­tései nyomán rajzolódtak ki. Sajnos nem mindent dokumentálhatunk egyformán mutatós, vagy látványos épületemlékekkel. A műemléki bemutatás tervezésénél elsődleges szempontként jelentkezik az a kérdés, hogyan hozható összhangba a felszínen látható rom az ugyanolyan értékű modern jelzéssel. A Budapesti Történeti Múzeum rendszeresen és folyamatosan segíti adatszolgáltatások­kal az uj városrész tervezésével megbízott intézményeket. Bár az uj régészeti eredmények többsége tudományosan még nincs és az idő rövidsége miatt nem is lehet publikálva, a mú­zeum a felsorolt uj eredményekkel is számolt. Többéves munkával elkészült egy részletes műemléki leletkataszter a római és középkori leletek feltüntetésével, és összeállítottunk olyan alaptérképeket is, amelyek már nemcsak jelzik, hanem súlyozzák is a római és kö­zépkori épületmaradványokat. így alakultak ki azok a foltok-területek, amelyek védettséget igényelnek. Egy-egy ilyen rezervátumban lehetne bemutatni a történelmi jelentőségű romo­kat. Ezek természetesen csonkok, alaprajzi részletek, amelyek feltétlenül magyarázatra szorulnak. Zöld keretben, valamely park sarkában esztétikusan hatnak, de önmagukban semmitmondóak az összefüggések magyarázata nélkül. 20

Next

/
Thumbnails
Contents