Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: Karéjos épület a Kiscelli utcában 177-183

határolt darabok, - fehér alapon zöld virágminta, - fekete alapon zöld sás minta, - fehér alapú festésen laza ecsetvonással kezelt halványrózsaszin festésű darabok, s pompeji vörössel festett töredékek kerültek elő. A falfestményeknek csak egy részét sikerült kibontani, mivel az árok fala alatt tovább húzódtak. A stukkó diszek közül megemlítjük a lesbosi kymával diszitett darabokat (184. kép). Előkerült egy ajtópárkány része, s egy festett féloszlop töredéke isi Az oszlop először pirosra volt festve, de későbbiek során egy vastagabb fehér vakolatréteget vittek rá, ez valószinüvé teszi, hogy az épületen belül átalakitás, vagy újra festés történt (185-186. kép). A stukkók és falfestmények meghatározzák az épület épitésének korát. A falfestmények analógiáit megtaláljuk a Kiscelli utca 10-ben feltárt épület 3. periódusához tartozó anyagban. 3 A fehér alapú festésen zöld és vörös körök középpontjában stilizált virágminta látható, ugyanilyen töredék került elő ebből az épületből is. (187-188. kép) Ez a minta a ni. sz. 2. felétől terjedt el birodalom szerte. * A fekete alapon zöld sáslevél előkerült a Vihar utcai IV. sz. épületből. (189. kép). A Kiscelli ut 10. szám alatt feltárt villarész L és V helyiségeit elválasztó ajtófélfán vörös lábazati rész fölött vizszintesen húzott fekete keretdisz fölött hasonló növényi ornamentika látható. " (190. kép) A pécsi cella trichora második festési periódusának rétegében a fekete és piros csikozásu lábazati rész fölött fekete alapon lándzsa alakú levelek vannak, s a táblás beosztáson belül stilizált növényi diszt láthatunk. A falmezőt a Kiscelli utcai karéjos épületben fekete és sárga csikozás keretezte (Ï91. kép). Pompeji vörössel volt kifestve a Raktár utcai cella trichora VI. számú, IV. sz. -ra keltezhető helyiségének fala is. A sötétvörös, sárga és fekete vonalakkal tagolt mezőkben gyakori a növényi ornamentika alkalmazása, mely Severus Alexander korától Vespasianus koráig használatban volt. Festett féloszlop és párkány került elő a Kiscelli ut 10. számú épület III. periódusához tartozó helyiségből is. 9 Az előkerült stukkótöredékeket az analógiák alapján a III-IV. sz. fordulójára, a IV. sz-ra keltezhetjük. Ebben a korban gyakori a csavart vonal és a léctagok alkalmazása, térkitöltő elemként szivesen alkalmaznak pontdiszitést.

10 Kőpárkányokon szereplő motivumok visszatérnek a stukkó diszeken is. * E stilusnak felel meg a 192. képen látható töredék. Egy frizhez tartozhatott a lesbosi kymát mintázó darabok, melyet valószinü a falfelület lezárására alkalmaztak. (184. kép) Hasonló mintájú töredék került elő Intercisában egy apszisos épületből, mely az éremlelet és Frigeridus dux bélyegü tégla másodlagos felhasználása alapján az V. sz. elejére is keltezhető, s feltehetőleg egy temetőkápolnához tartozott. Mint emiitettem a falfestményeknek és stukkótöredékeknek csak egy kis hányadát sikerült kiszabadítanunk, mégis az analógiákkal egybevetve feltételezésünk szerint az épület a III. sz. végén keletkezhetett, de a IV. sz. folyamán újra festik. A Kiscelli utca 10. szám alatt feltárt épülettel lévő hasonlóság, s a topográfiai helyzet alapján feltételezhetjük, hogy egy mester dolgozott a két épületben, s a karéjos épület akkor épülhetett, mikor a villát megujitották. A stukkó motivumok alapján feltételezhetjük, hogy az V. sz. elején még az épület fenn állott. A karéjokon belül a padlót sóderes réteggel öntötték le. Az 1. számú helyiségben a sóderes leöntésü padlón 3 helyen, nagyméretű kődarabokból összeállitott kőrakások feküdtek (193. kép). A kőrakások elbontása után sirok kerültek elő, ugyancsak sirok feküdtek a habarcsos leöntésü padlószinten is. Az 1. számú sir az 1. számú karéjban, közvetlenül a fal mellett feküdt, Ny-K-i tájolással eltemetve. Feje Ny-on, arccal keletnek. A váz hossza 150 cm, váll szélessége 30 cm. Melléklet a sirban nem volt (194. kép). A 2. számú sir erre merőlegesen, É-D-i tájolással volt elföldelve, a váz hossza 150 cm, melléklet a sirban nem volt. A 3. számú sir. A 2. számú karéjban Ny-K-i tájolású váz feküdt. Keze medencéjén összekulcsolva, mellén vasdarab maradványa. A váz hossza 170 cm, váll szélessége 40 cm, medence 27 cm. 178