Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: Karéjos épület a Kiscelli utcában 177-183

A 4. számú sir ÉNy-DK-i tájolású, a vázat a habarcsos padlószintre helyezték, a sir alját peremes téglával rakták ki. A tégla szélein erős habarcskötés látható (195. kép). A váz igen rossz fenntartású, bontáskor a csontok szétestek. Mellékletek: a fejnél 2 db csontfésü, egyik pontkörös diszitéssel (196, 197. kép), kezén 2 különböző szinü kővel diszitett aranygyűrű, nyakánál 2 db, fekete alapon sárga ráfolyatott díszítésű gyöngy (199. kép). Az 5. számú sir Ny-K-i tájolású váz, karok a medencén behajlitva, balkeze derékszögben, jobb feljebb helyezkedikel. Csontváz hossza 156 cm, medence szélessége 28 cm, váll szélessége 33 cm. Melléklet a sirban nem volt, a vázat a habarcsos padlószintre helyezték (198. kép). Az épület és a benne lévő sirok kronológiájának, egymáshoz való viszonyának pontos meghatározásához további ásatás szükséges. Az eddig kibontakozó adatokból a következőket feltételezzük. Az épület egy későrómai temető központjában állhatott.

13 Környékén eddig több, IV, sz. második felére és végére tehető temető ismeretes. Ide sorolható a Kiscelli ut 10. szám alatt feltárt temető, ahonnét eddig 27 sir ismeretes. Aközelben lévő Lajos utca 169-171. számú telken szintén későrómai sirok kerültek elő. Nem esik messze az épülettől a Szőlőközben feltárt temető sem. 16 A Ny-K-i tájolású vázakat megtaláljuk a Kiscelli ut 10. szám alatt feltárt siroknál. A mellékletnélküli Ny-K-i tájolású sirokban a betelepített barbár lakosság temetkezhetett. Az É-D-i tájolással eltemetett sirok eddigi megfigyeléseink szerint Aquincum területén a legkésőbbi periódushoz tartoztak. Mivel az épület keletkezését a falfestmények alapján a III. sz. végére feltételezzük, de a stukkópárkány analógiáját V. sz. eleji épületben is megtaláljuk ' s a féloszlop második festési rétege is további használatra utal, - a sirok egy része a IV. sz. 2. felében, a továbbiak IV. sz. végén, az V. század folyamán kerültek ide. A sirok anyaga azt bizonyítja, hogy a helyi lakosság és az újonnan betelepült népcsoportok egymásmellett élnek, átveszik egymás tárgyait és diszitőelemeit. Ezt bizonyítja a koncentrikus körökkel diszitett csontfésü, mely egyaránt előfordul a IV. sz. végi temetők anyagában, *• ° de megtaláljuk a hun és gepida temetőkben is. 9 A későrómai temetők értékelése során bizonyos éles elkülönítés volt tapasztalható a római és "barbár" lakosság emlékanyagának vizsgálatánál. A temetők anyagából látható, hogy nem vonható éles elkülönítés az emlékanyagban és a tájolási módban sem. A lakosság nem egyszerre cserélődött ki. A római hivatalos álíami és katonai hatalom megszűnésével a lakosság továbbra is itt maradt, folytatta életét az újonnan jött betelepültekkel együtt. Reméljük, hogy a további ásatások módot nyújtanak arra, hogy e kérdést még pontosabban bizonyíthassuk, s meghatározhassuk az épület és temető viszonyát, s ezen belül a temetőt használó népcsoportok ethnikumát is. (Ábrák 57-58, képek:179-199) \ 179