Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: Karéjos épület a Kiscelli utcában 177-183

PARRAGI GYÖRGYI KARÉJOS ÉPÜLET A KISCELLI UTCÁBAN A Kiscelli utcában, a Fényes Adolf utca és a Kálvin utca közötti szakaszon Ny-K-i irányú VÍZCSŐ árokban különböző épületmaradványokhoz tartozó falrészek és padlószintek kerültek elő. Az árok Kálvin utcához eső szakaszán apszisos kiképzésű falmaradvány mutatkozott. (179. kép) A leletmentési munkát meghatározta, hogy a távfűtési ároktól 5 méterre, déli irányban az épülő házak cölöp alapjai már le voltak verve, s ez megszabta a rábontás határait. A munka során először a távfűtési árokban mutatkozó apszis falára bontottunk rá nyugati és déli irányban. A fal folytatása a mai felszintől 80 cm-re jelentkezett. A fal tetejével megegyező szintből XVII-XVIII. sz-i kerámiatöredékek kerültek elő. Az első apszisos záródású fal mellett ("a" fal) egy másik hasonlóan kiképzett falrész mutatkozott, ("b" fal). (180. kép) Mindkét fal egy Ny-K-i irányú falba csatlakozott, ("c" fal) A Ny-K-i irányú főfalat 650 cm hosszúságban tudtuk kibontani, a fal kelet felé még folytatódott, de a cölöpsorok miatt követni nem tudtuk. A "c" fal 5 méteres szakaszánál ágazott le az "a" és "b" fal, majd további rábontás után déli irányban egy ujabb falleágazást figyelhettünk meg ("d" fal), (181. kép) melyet egy ujabbkori épülettel elbontottak. A Ny-K-i irányú főfal szélessége 120 cm, az apszisos záródású falaké 80 cm volt. A falakat habarcsba rakott nagyméretű mészkövekből falazták. A főfal és a leágazó falak két helyiséget határoltak körül. K-Nyi irányú főfalat az épület tengelyének tekinthetjük, e köré csoportosultak a karéjok (57. ábra). Hogy az épület alaprajzi elrendezését nagyjából tisztázni tudjuk, a Kiscelli utca déli oldalán a már levert cölöpök között leástunk. Itt két ivelő falszakasz került elő, mely az épület karéjától 650 cm távolságra feküdt. E két ivelő falnak csak a felső kősorait tudtuk követni 220 cm hosszúságban. (182. kép) A két ivelő fal között lapos kövekből rakott, 40 cm széles fal húzódott. Az iyelő falak szélessége 110 cm, tehát megegyezik az északi oldalon feltárt falak szélességével. Az északi épületrész falmaradványaiból 3 karéj kiszerkeszthető volt, az előkerült déli apszis az épület lezárása lehetett. Ezeknek az adatoknak alapján megpróbáltuk az épület alaprajzát meghatározni. A karéjos elrendezésű épületeknél a fülkék és tengelyek viszonyából különböző alaprajzi rendszerek bontatkozhatnak ki. A karéjok legtöbbször egy centrális középtérhez csatlakoznak. A Kiscelli utcában feltárt épületrésznél a karéjok egy K-Ny-i irányú főtengely köré csoportosulnak. Az épület főfala és az apszisos záródású falak 120 fokos szöget zárnak be, ezért feltételezzük, hogy hatszögü alaprajzú, centrális térhez öt karéj csatlakozott, a bejárati rész a keleti oldalon lehetett (58.ábra). Mivel az ásatás leletmentő jellegű volt a határozott alaprajzi elrendezés megállapításához további kutatás feltétlenül szükséges lenne. A feltárt karéjok belső átmérője 380 cm, a legnagyobb szélessége 500 cm. Méretei megegyeznek a pécsi septichora karéjának méreteivel/* ugyanigy egyező a falak vastagsága és falazásának technikája is. Az "a" és "b" fal találkozásánál nagyon sok falfestmény töredék, stukkó maradvány feküdt hamus rétegben. (183. kép) A falfestmények között fehér alapon sárga és fekete csikkal 23. Budapest régiségei 177