Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Németh Margit: Római kori lakóház és vízvezeték az aquincumi canabaeban : előzetes jelentés 153-161

tozó köves szint. Az udvar ÉK-i sarkát már a vizvezetékfal keleti oldalán találtuk meg, a sarokban a habarcsos öntött padló maradványával. Az udvar északi fala itt egyúttal a ház északi falát is alkotta. (147-148. kép) Az udvartól keletre, a fent leirt 3. sz. terrazzópadlós szobától északra egy ujabb habarcsos öntött padlós helyiség került elő. (4. sz. ) Északi falát maga az északi házfal alkotta, keleti fala azonban már nem került elö. Padlója csak nvomokban maradt meg,fölötte pedig téglatörmelékes betöltés húzódott. Az itt feltárt négy sirtafölötte lévő szintről ásták be. (12,15,16,17. sirok) Az északi házfalhoz kivülről (észak felől) égett, barna agyagos szint csatlakozott, amelybe szintén sirt vágtak bele. (14. sir) A 4. sz. helyiség alatt ugyancsak megtaláltuk a korábbi épitési korszakból származó épületmaradványokat, de egészen a zokli alá visszabontva. Egy szoba ÉK-i sarka volt, a falak fölött a metszetben jól látszott az elplanirozás, amely fölé a későbbi ház falát és padlóját épitették. Tájolása az udvar alatti falmaradványokéval egyezett meg, de kapcsolatukat csak valószínűsíteni lehet. (149.kép) A ház északi fala a vizvezetékfaltól nyugatra megtört: még egy helyiség csatlakozott hozzá északi irányban, (G hely. ) amelynek az ÉK-i sarkához épült hozzá a vizvezetékfal kelet felől. Tarrazzópadlőjába két sirt vágtak bele. (150. kép) A ház északi falán tul, északi irányban további római kori beépítés, úttest maradványa nem mutatkozott. Ennek a legióstábor viszonylagos közelsége lehetett az oka. Az épülettől délre egy másik épület falai kerültek elő. Itt csak egy keskenyebb árokban tett megfigyelésekre kellett szorítkoznunk. Az épület alaprajzát nem lehetett megállapítani, pusztán az épitési periódusokat tudtuk megfigyelni. Az előbbi épület déli falától délre lekövezés maradványai kerültek elő, majd a déli épületfaltól 3 m-rel délre egy KNy-i irányú, 50 cm vastag terrazzoburkolatu falat lehetett megfigyelni. A terrazzoburkolat a fal déli oldalán maradt meg, a hozzá csatlakozó terrazzótörmelékes, téglaporos padlószint maradványával. Ez a fal egy habarcsos, öntött járószintre épült rá, amelyhez tartozó KNy-i fal maradványa elől is került a terrazzós faltól délre, nagyjából 1 m távolságban. Ezt a korábbi falat a terrazzós fal megépítésekor bontották el» majd azt is elbontották, amikor a legkésőbbi épületet emelték az előzőek fölé. Ennek az épületnek egy KNy-i irányú falszakasza került elő az előbbi terrazzoburkolatos faltól délre és egy további ÉD-i irányú fal ágazott le belőle déli irányban. (151-153.kép.) Ezt a leágazást azonban jórészt kiszedték. Keleti oldalán temetkezések kerültek elő, egy kőlapos és egy téglasir, majd egy kis fakoporsó.(l, 3,4. sirok) Déli irányban már nem volt lehetőség a kutatást folytatni, hogy a további temetkezéseket ill. épületmaradványokat megkeressük. A ház elhagyása utáni időben épitett vízvezeték a legióstábor felöl,ÉNy-i irányból érkezett. A fala 125-130 cm széles volt, magassága 60-70 cm között váltakozott. A fal szabálytalan, közepes nagyságú tört kövekből épült, habarcsa sárgásfehér volt, oldalán és tetején durván elsimítva. A falban két, egymással párhuzamos világosszürkére égetett cserépcső vezette a vizet. Átmérőjük 16 cm volt. (142-144 képek) Ahol a vizvezetékfal a ház északi falát elérte, ott mintegy lépcsőt képezve, a teteje 60 cm-rel megemelkedett, mig az alapozás azonos mélységben maradt (148. kép) Majd tovább haladva, az emelt rész magassága újból 60 cm lett, de ezt már a ház északi falának tetejére ill. padlóira alapozták. Tehát a vízvezeték már a ház rombadőlése után épült. A megemelt, de még mélyen alapozott szinten a faltetőn négy függőleges irányú cső látszott ki. Ezekből az észak felől lévő kettőnek az alja mélyebben van 60 cm-rel, mint a másik kettőé. Az előbbi kettő vezette a fal alsó részéből a vizet felfelé, majd a másik kettőben pedig lefelé folyhatott a viz az emelt falrészben lévő csövekbe. A kettő közé ill. fölé egy vizemelő szerkezetet iktathattak. A szintemelésnek az volt a célja, hogy a vízvezeték építésekor ne kelljen a fal útjában álló többrétegű terrazzopadlókat áttörni, s à viz esését is biztosithassák. (148,154,155.kép) A vizvezetékfalat még így sem közvetlenül a padlóra fektették, hanem alatta agyagréteget teritettek el, s az alatt még a padlón heverő törmeléket (téglák) is felhalmozták. így a vezeték enyhe lejtést kapott dél felé. A terrazzópadlós helyiség DK-i sarkában már szinte alig volt alatta feltöltés. Az agyagos- törmelékes feltöltés ill. az agyagréteg a fal két oldalán, az épület fölötti szakaszon mintegy a fal fele magasságáig tartott. Az agyag tetején szennyeződés nem mutatkozott, csak a déli házfal mellett volt egy darabon átégve, ezért valószinü,hogy a vízvezeték miatt, vízzáró rétegnek hordták oda. 155