Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Németh Margit: Római kori lakóház és vízvezeték az aquincumi canabaeban : előzetes jelentés 153-161

Az a tény, hogy a vízvezeték a legióstábor falának elhagyása után itt ütközött először épületbe s itt kellett a szintet megemelni, valamint az, hogy háztól északra egészen a Kis celli utca déli széléig nem akadtunk épületre, arra enged következtetni, hogy a legióstábor fennállása alatt itt volt a canabae első épülete a tábortól déli irányban, s a későbbi időszakban is a vízvezeték épitése volt az egyetlen épitkezés, amit a területen végeztek. Az épületek kronológiája lényegében megegyezik és változatlannak mondható a korábban feltárt épületekével. 3 Többletet, az épület alaprajzának teljesebbé tételén s az ujabb sirok feltárásán kívül, annyiban hozott az ujabb ásatás,, hogy most már a fentiekben tárgyalt és ismertetett épület megépitése előtti időből is ismeretes egy épület a ház helyén, s a tőle délre lévő épületen is három építési korszakot lehetett megfigyelni. Az északon lévő épület el€tt legalább egy építési periódus volt: ehhez tartoztak a terrazzoburkolatu falak, valamint az 1. sz. hypocasutumos szoba alatt húzódó épületmaradványok, Ezeknek, eddigi ismereteink szerint, még a markomann háborúk előtt kellett megépülnie.3 Ezekkel egykorúak azok az épületrészletek, amelyek az udvar alatt kerültek elő és ugyancsak terrazzóval voltak burkolva a falai. Ennél korábban épült házat nem lehetett az északi épület alatt kimutatni, mivel a 4, sz. helyiség alatti maradványokról csak az apró leletek megvizsgálása után lehetne eldönteni, hogy egykoruak-e vagy korábbiak az udvarrész alatti maradványokkal. A déli épületmaradványok között, amint erről már a leírásukkor is szó volt, három különböző korban épült épülethez tartozó falakat lehetett elkülöníteni, Legelső volt az all. szd. legelejére tehető falmaradvány, amelyet terrazzoburkolatu fal ill. épület megépítésekor bontottak el. Az utóbbi egykorú az északi épület alatt feltárt hasonló technikájú fallal. Majd ezt az épületet is elbontották és az északi épülettel egy időben egy ujabb épületet emeltek, amely hasonlóképpen sokáig volt használatban és többszöri javítást és padlószintemelést végeztek rajtad Végül az épület padlóját itt is agyaggal tapasztották le, ugy, hogy az épülettörmelék az agyag alá került. Egy kis tapasztott tüzelőhely is előkerült belőle. A temetkezések az épületek elhagyása után történtek. A feltárt sírok között két kőlapokból összeállított kősirláda, egy téglasir és 13 fakoporsós temetkezés került elő. A téglasir ill. a kőlapos sírok mindenképpen korábbiak a fakoporsós temetkezéseknél.Az előbbiek ugyanis még figyelembe vették az épület falait: általában fal mellé ill.sarokba temetkeztek. A fakoporsós temetkezések már sem az épületek eredeti funkcióját,de sokszor még falait és padlóit sem vették figyelembe. A téglasirt (3. sz. sir) is egy kis fakoporsós temetkezés (4. sz /gyermek/sir) vágta ketté. A fakoporsós sirok többsége és a vizvezetékfal mellé sorban, annak két oldalára lett beásva. A beásás keresztülvágta az épületet pusztulási rétegét és a vizvezetékfal két oldalán levő agyagpakolást is. Mellékletük nem volt, de a fenti megfigyelések arra mutatnak, hogy a vízvezeték megépitése után, egyelőre közelebbről meg nem határozható korszakban történtek a temetkezések. Valamennyi fakoporsós sir tájolása Ny-K-i volt; a téglasiré ÉD-i, az egyik kőlapos siré ÉD-i, a másiké NyK-i volt. A továbbiakban feltétlen szükséges lenne a temető további sírjainak a feltárása, annál is inkább, mert a Kiscelli u. déli oldalán, a mai Magyar Lajos u. 12. sz. ház alatt is kerültek elő a későrómai korból való temetkezések. A két temetőrész kapcsolatának, s a temető használatának időtartamának meghatározása a temető feldolgozásához elengedhetetlen. 6 (Ábrák: 50-51, képek:140-155) > 156