Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - R. Facsády Annamária: Előzetes jelentés a késő római kori erőd déli védműveinek feltárásáról 145-151

R. FACSÁDY ANNAMÁRIA ELŐZETES JELENTÉS A KÉSŐ ROMAI KORI ERŐD DÉLI VÉDMÜVEINEK FELTÁRÁSÁRÓL i A modern városnegyed kialakítását megelőző szanálási munkák tették lehetővé, hogy 1974. és 1975. folyamán az Óbuda (korábbi nevén Templom u. ), valamint a Lajos u. egyes telkein régészeti kutatásokat folytassunk. A feltárások a későrómai Aquincum történetéhez szolgáltatnak ujabb adatokat. A K - Ny irányban húzódó ásatási sáv K-i felében 1950-ben már Szilágyi János folytatott ásatásokat. Ekkor többek között egy vastag, ives fal szakaszait tárta fel a Lajos u. 166. és 169. sz. telkeken, valamint a Lajos u. 168. sz. ház előtt. A körívre kiegészített falat szinház nézőterét lezáró építményként határozta meg,

1 Az elmúlt két év folyamán végzett ásatásokkal a "körösfal" rendeltetését is sikerült tisztázni. Ez az ives falszakasz ugyanis beleillik az Óbuda u. D-i házsora helyén és a Lajos u. 166. és 169. sz. telkeken kutatott későrómai erőd részben feltárt, részben kiszerkesztett alaprajzába. A feltárásokat az 1976. év folyamán is folytatni fogjuk, az uj eredmények megerősíthetik vagy módosithatják megfigyeléseinket. A kerámiaanyag részletes feldolgozásától pedig a keltezés finomítását várhatjuk. 2 A IV. századi erőd D-i kapuját Parragi Györgyi tárta fel. A patkó alakú kaputornyok az erőd DNy-i sarkában álltak, de egyelőre nem tisztázott a kapu és az erőd D-i falának viszonya. 1975-ben került napvilágra a Ny-i fal egyik patkó alakú oldaltornya, melyet Kérdő Katalin kutatott a Magyar Lajos utcában. ° A D-i oldal jelenleg ismert szakaszának hossza 300 m, melyen 30 méterenként álltak a patkó alakú oldaltornyok. (45. ábra) Egy helyen sikerült feltárni az erődfalat belülről kisérő utat is. A vékony sóderalapozásra rakott apró kövek a fal zoklijára is ráhuzódtak. E korábbi utszint felett kb 60 cm-rel megújított, rosszabb minőségű utat találtunk. (131. kép) Az erődfalat és a toronyfalakat azonos technikával készítették. A szabálytalan, különböző nagyságú köveket erősen meszes habarccsal öntötték le. A fal egyes részein a készítés menete is megfigyelhető. Az erődfal vastagsága átlag 3 m, de helyenként a 3,5 m-t is eléri. (46. ábra) .

p A legépebben megmaradt tornyot az Óbuda u. 8. sz. ház helyén tártuk fel. (134. kép) (47.ábra)A szabályos U alakot mutató torony falának vastagsága 2,20 m, és burkolására már elbontott, más célra kifaragott köveket használtak. A profilált kövek lenyomata az erősen meszes habarcsban jól kirajzolódik. A fal vakolására a téglaportartalom miatt rózsaszínű vakolatot használtak. Az ívben meghajló erődfalhoz a torony tompaszögben csatlakozik. (133. kép) A bejáratnál a felmenőfal megszakad, az alapozás azonban követi az ivet. A bejáratot a torony tengelyében készítették el. Az alapozási sik felett 60 cm-rel a bejárati ajtó kőkeretét és a bejárat szintjét is kibontottuk. (136. kép) Ez a szint az emiitett megújított ut magasságának felel meg, igy a torony építésének későbbi periódusához tartozhat. Ekkor már a torony belsejébe csak lépcsőn juthattak le. A habarcs nélkül készült alapozás tetejét egynemű cementlap fedi, mely a bejáratnál a torony belsejében is folytatódik, és 1 m szélességben figyelhető meg, a torony járószintjét alkotó lekövezés csak itt kezdődik. Ezzel a belső szinttel egyezik az erődfalat belülről kisérő ut szintje is. A torony belmérete 4 x 7, 5 m. 19. Budapest régiségei 145