Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Pető Mária: Feltárások a II-III. századi aquincumi legiostábor retenturájában 113-123
PETŐ MÁRIA FELTÁRÁSOK A II-III. SZÁZADI AQUINCUMI LEGIOSTÁBOR RETENTURÁJÁBAN 1949-50-ben Szilágyi János a III. Vörösvári u. 22-es számú ház udvarán szőlő-, vagy olajprésmészkőalapozását találta meg, melyről leletmentési jelentésében beszámolt és közölte a présalapozás fotóját és rajzát is. A pannóniai római szőlőmüvelésről készitett tanulmányunkban^ foglalkoztunk a magyarországi lelőhelyü préstalpakkal, s akkor figyeltünk fel erre a leletre. Minthogy a kőtalpat 1950-ben eredeti helyén, földdel visszatakarva hagyták, először ugy terveztük, hogy kiemeljük és Aquincumban, a kőtárban helyezzük el. 1973-ban Óbuda szanálásával kapcsolatos feltárások során módunk nyilt arra, hogy a múzeum ásatást folytasson a Vörösvári utón. E munkák során a préstalpat újra feltártuk, eredeti összefüggésében tanulmányoztuk,sőt a feltárás során még egy ujabb présalapozás került felszinre. Az ásatást az 1974-es évben is folytattuk, ekkor a présházat magában foglaló scamnumnak a kiterjedését meghatároztuk (105 x 41 m), egy részét teljes felületén feltártuk 3 . (40. ábra) A továbbiak során a két préstalp leirását ismertetjük: 1. Kettős présalapozás Szilágyi János feltárásából. (41.ábra, 102. kép) A préskő az épület ÉNY-DK-i irányú falának keleti oldalán, a scamnumot K-ről határoló utcától számítva a harmadik helyiségsorban foglalt helyet. Mellette, a keleti oldalon négyzetes alakban lerakott téglapadló volt (mérete: 100 x 150 cm), benne két helyen a leg. II. Ad. bélyeges téglájával. D-i felén a nagy préskő mögött ledöngölt, helyenként kormos padlószint volt. Az elülső részén a tartógerenda részére készitett kör alakú vájat látható, szegélykerettel ellátott kőalapon (méretek:H. 110 cm, sz.l03cm, V. 7-10 cm, vájat átm. 20 cm, mélysége 2 cm). Maga a prés két részből áll, egy hasáb alakú kő (méretei: H. 190 cm, SZ.43 cm, V. 28 cm), rajta két félgömb alakú vájat (méretek: első tám. 33 cm, mélység 11 cm, másik átm. 23 cm, mélység 4 cm) ezeket egymással keskeny csatorna köti össze (H. 74 cm. mélység 7 cm), mely a második csészéből levezet a következő présalaphoz. Ez az előzőnél vékonyabb és szélesebb kőlap (méretei: H.l35cm, sz.92 cm, v. 10 cm), melyen a csatorna folytatódik és alul ujabb sekély félgömb alakú csészébe torkollik, ennek alsó része töredékes. A présből imbrexszel bélelt csatorna vezet bele az épület nagy, kőlapokkal fedett, K-Ny-i irányú szennycsatornájába. Az egész építmény lejt a szennyvízcsatorna irányába. A prés és az imbrexszel bélelt csatorna megszakítással csatlakozik; vagy eredetileg is igy volt, és akkor ide akisajtolt lé számára elhelyezett edény képzelhető el, vagy későbbi pusztulás, újkori beépítés szüntette meg a kis lefolyó csatorna folytonosságát. A présalapok alatt római kori cserepekkel kevert földet találtunk az épület korábbi periódusából. Feltárásra itt nem volt módunk, mert a préstalpakat eredeti helyükön tervezzük bemutatni. 2. Présalapozás az 1973. évi ásatásból (42. ábra,103.kép) Az épületnek ugyanazon fala mellett helyezkedik el, mint a másik prés, az előzőtől 18 m-re É-ra. Egyetlen mészkőlap, lefolyása Ny-felé, peremes téglákkal bélelt csatornába torkollik. (Méretek: H. 114 cm, sz. 80 cm, v. 16 cm). Rajta két, egymással összeköttetésben lévő, lapos, kör alakú vájat, (méretek: átm. 20 cm, vájat h. 68 cm, sz. 10 cm, mélysége 3 cm, illetve vájat h. 25 cm, szélessége 10 cm, mélysége 5 cm). A préskő alatt peremes tégla csatorna húzódik É-D-i irányban, valószínűleg korábbi építési periódus em15. Budapest régiségei 113
