Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

. barccsal kötött fehér, kemény mészkövekből épült 60 cm széles KNy-i irányú későrómai alapfal. Az "A" faltól D-re az újkori betöltés már elpusztította a későrómai hozzátartozó padlószintet. Az "A" faltól É-ra pedig az uttestet később megemelték a szürke kevert föld és a sárga sóder réteg jelenléte alapján.Az úttest legkésőbbi megemelt szakaszának legfelső szintjét az újkori feltöltés megsemmisitette. A korábbi utrétegek itt lehúzódnak a sötétbarna bolygatatlan földig.Északabbra ezeket egy újkori és egy későrómai beásás megzavarta. Az utrétegek nyomokban követhetők a KNy-i irányú, kőfalas téglalapos csatornáig. Csak a D-i csatornafalból maradt meg egy nagyobb, sárgás puha mészkő.A csatorna belvilága az alját képező téglalap szerint 50 cm. A metszet mutatta, hogy ez a csatorna a legkorábbi úttesthez tartozhatott, mert felette későbbi utrétegek maradványai húzódtak, tehát a csatorna később már nem funkcionált. A csatornától É-ra egyKNyri irányú 1.40 m széles újkorban kiszedett fal alapozási árka jelentkezett, mely mélyen lehúzódott a nyers, sárga talajig. (9) A kiszedett "B" faltól D-re 104.23 m Atszf m-n kavicsos járószint volt (3), alatta a már jól ismert homokköves udvarszint maradványa (4) húzódott a sötétbarna bolygatatlan rétegen (8), mint a kiszedett alapfalhoz tartozó szint. A kavicsos járószint (3) alatti rétegződést legjobban a szelvényünkÉ-i felében sikerült hitelesítenünk. A 3. réteg alatti szürke betöltés egy faszenes, kavicsos pusztulási rétegen nyugodott (5) 104.15 Atszf m-n. E réteg (5) alatta szürke feltöltés egy kavicsos, vékony, sóderes szinten (6) húzódott, mely 103. 85 Atszf m-n tűnt fel. Ez a 6, réteg a homokköves udvarszint (4) feletti agyagos lesározáson jelentkezett. A homokköves udvar szint maradványa alatt egy agyagos szintet (7) figyelhettünk meg a sötétbarna, bolygatatlan földön (8). Korhatározó lelet nem került elő. Összefoglalva a metszetünk tanulságait a rétegtani viszonyok szerint itt újra dokumentáltuk a Domitianus-kori agyagos szintet (7), melyet a Traianu s-Hadrianus korában homokköves udvarszintté alakitottak ki. Ezt hamarosan lesározták. A "B" faltól É-ra húzódó felületet kavicsos sóderrel megemelték a II. század végén (6), melyet pusztulási réteg (5) követett és ezt egy későbbi kavicsos szinttel (3) a III. század első felében is megemelték. A szelvényben előkerült a kétszeri megemelést tanusitó principia második udvarának egy része és a principia D-i zárófala. Továbbá ugyancsak kiszedett állapotban - alaprajzilag hitele s itettük a principia első és második udvarát elválasztó ÉD-i irányú alapfal Ny-i részét 11. 30 m hosszúságban. Feltártuk még ezen belül az ugyancsak kétszeri megemelést tanusitó principiát D-ről határoló uttestet, ezt a III. század közepén vagy második felében ismét megemelték. 2. szelvény É-i metszete 1. 70 m hosszú. Az újkori feltöltés (1) a szürke betöltés aljáig kiszedett mindent. E betöltés a homokköves udvarszint (2) maradványára települt, mely már az agyagos rétegen (3) húzódott a sötétbarna, bolygatatlan föld tetején. (4) Lelet nem került elő. E kis felületen a Domitianus-kori agyagos szinten a már többször rögzitett homokköves udvarszintet (2) és a megemelést jelző szürke betöltést figyelhettük meg. Itt jegyezzük meg, hogy a K-i szelvénytől K-re egy akna kialakításánál a metszetekben mindenütt rögzíthettük a homokköves udvarszint maradványát. 3. szelvény K-i metszet 4. 70 m hosszú. É-ról indulva az újkor (1)elpusztította a római kori szinteket a homokköves udvarszint maradványáig (2), mely már az agyagos rétegen került napvilágra. A 3. réteget az 1. 70 m széles KNy-i irányú, újkorban kiszedett fal alapozási árkával elvágták. E kiszedett faltól D-re az utolsó 20 cm kivételével az újkori betöltés a sötétbarna bolygatatlan föld tetejéig (4) tönkretette a régészeti jelenségeket. Lelet nincs. E kis szelvényünkben dokumentáltuk a Domitianus-kori agyagos szintet (3), mélyre rátelepült a homokköves udvarszint a hozzátartozó kiszedett állapotban talált fallal együtt, mely a principia D-i falát képezte (98. kép). A principia D-i falához csatlakozó úttest korai maradványát csak a szelvényünk legdélibb 20 cm hosszú szakaszán figyelhettük meg - az újkori mély beásás miatt. 4. szelvény Ny-i metszete 6. 32 m hosszú. Az újkori beásások (1) legtöbbnyire a sárga, nyers földig lehúzódtak, A szelvény D-i felében 2 m hosszúságban még dokumentálható volt 100