Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szilágyi János: Közöletlen kőfeliratok Aquincumból 147-158
deus vagy a dea (értelmező névszók) használata (istennevek mellett) elsősorban a III. sz.-ra mutat 74 ; maga a villa, amelynek a terében előkerült ez a kőoltárka, az i. sz. III. sz. kezdetén épült ki, és 270 körül a vandal invázió pusztította azt el 75 . A III. sz. derekán (vagy valamivel később?) alighanem Mithras-szentély állhatott a közelben (a légiói canabae, a hozzátartozók városa) északi peremén. A kőoltárkát állíttató személy nem jegyeztette fel a foglalkozását. Nem lehetetlen, hogy azonos volt azzal a P. Ael. Cálvi... b(ene)f(iciarius) co(n)s(ularis) leg(ionis) II adi(utricis)-szel, aki i. sz. 217-ben Beográdban emelt kőoltárt, hálából azért, mert hazatért Caracalla parthushadjáratából 76 . Ha ezen a kőoltárkán valóban Cülvi[us] volt a cognomen, nem pedig Calvi[sius] — az aquincumi felirat példájára —, Vagyis nem azonos a két kőoltárka állíttatója, ebben az esetben is feltehetjük az egyenesági leszármazást közöttük. 5. ,,A papföldi macellum-tól délnyugatra, az útkereszteződésnél levő taberna-ból" (még 1931-ben) mentette meg Kuzsinszky B. az aquincumi gyűjtemény számára azt a néhány betűs kőfelirattöredéket (5. kép), amelyről adatcédulát készített (:453 sz. nála), de kiegészítésével élete végéig adós maradt. 77 Nagy Lajos saját kezűleg ilyesféle kiegészítést jegyzett fel erre az adatcédulára: „collegiumi schola ... suis refecit". Az ő feltevését követjük a kiegészítésben : ... [sch] olamc[oll(egii... ] [impendi(i)s s]uis [refecit...] Ez a collegiumi székház azonban még feltárásra vár (az É—D irányú főutca nyugati járda-porticusa mögött?). Sajnálatosan letört a felirat azon része, ahol a collegium konkrét meghatározását vésték kőbe. 6. Nem maradt fenn Kuzsinszky B. adatcédulája egy másik, szintén csak néhány betűs kőtöredékről (6. kép), amelyet Nagy Lajos igazgatósága idején az aquincumi múzeum irodaépületének a keleti falában rögzítettek. 78 Lelőhelye bizonytalan. Javaslatom a kiegészítésre: yrla[e] (?) yrea[e] (?) ... [Antjonia.. .. [puellae inno]centi Az 1. sor utolsó előtti betűjéből, ami biztosan megmaradt: L, az itt támadt mély és széles lyuk folytán; e lyuk által az E betű közép és felső (vízszintes) szárai is elveszhettek. Az utolsó betű végéből pedig a beléje kapcsolt E betűt vagdalhatták ki. A 3. sor elején (az E betű előtt) a kivagdalt C betű félkörvonala elég jól kivehető. Az innocens dicsérő jelző (ha végignézzük a „laudationis luctusque formulae" sorát 79 ), a puella, uxor, mulier, filius szavakhoz társul leggyakrabban. Ezért a letört helyre elsősorban a puellae főnevet javasoljuk. Az Antónia szó itt az anya 2-ik neve lehetett; ha családi név lett volna, még a 3. sor elveszett részében helyet kellene szorítani a cognomen-e számára is, már pedig a puellae (filiae) szó mellett nemigen marad hely annak is. Viszont az Antónia szó gyakori cognomen Pannoniában is 80 , különösen a II— III. sz. fordulójától kezdve. Aquincumból szintén ismerünk már hasonló nevű személyeket. Barkóczi L. hangsúlyozza 81 , hogy ezek a nevek keletiek. Ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy az elhunyt „ártatlan leányka", akinek ... Antónia emelte ezt a sírtáblát, szintén (külsőleg is) keleties nevet viselt, amely yrla vagy yrea betűcsoporttal végződik. 7. Kába Melinda óbudai feltárásánál talált 82 (7. kép) egy sírkőcsonkot. A feliratnak, amelyet kettős léc és egyszerű borostyáninda keretez (8. kép), mintegy kétharmad része maradt fenn. Talapzatából is letörtek 83 (mind a két oldalából). A sírkőbe a feliratot nem mesterember véste, kezdetleges kurzív írással van dolgunk. A feliratcsonk kiegészítését akadályozzák a szabálytalanságok és egyenetlenségek a betűk és szavak elhelyezésében. A betűk magasságai különbözőek (57—59—64 mm m.), szélességeik még erősebben térnek el egymástól 84 . A közök az egyes betűk között 37—48 mm között váltakoznak 85 (a talppontjaik között!). Megesik, hogy a szavakat keskenyebb köz választja el egymástól, mint némely betűt 86 a szavak belsejében. A felirat kiegészítéséhez bemutatunk olyan felvételt is (9. kép), amellyel a különösen kérdéses utolsó előtti sort felnagyítva hozzuk. Javaslatunk a kiegészítésre : . ..mu[s] ... | an(norum) xxx[ h(ic) s(itus est)] | Eutte(tia?) Mafxima] | p(onendum) c(uravit) b(ene) [m(erenti)] E szerint az elhunyt neve, aki 40 (?) éves korában halt meg, a mus-betűhármassal végződik. Ezen név kiegészítése találgatható volna a végtelenségig (Firmus ? Philumus ? stb. volt?). A síremléket állíttató nő második neve bizonyos (az M-betűbe belekapcsoltak egy .^-betűt). Annál problematikusabb első nevének a kiegészítése, magyarázata. Az Eutte(ia) =Eute{id) nomen lenne elsősorban kézenfekvő, de ilyen családi nevet nem találtam egyáltalán, £wífe(=Eute)-szógyökér nincs is a latin nyelvben 87 . Eutte(tius) —Eute(tius) nomen nőnemű alakjára kell tehát kiegészítenünk? Volt olyan consul 88 , akinek az egyik nomen-je így hangzott, de Degrassi A. úgy vélte, hogy alighanem a Lutetius név helyett írták tévesen az Eutetius-noment. Végül is főleg az a figyelemre méltó, hogy létezett Eucii, Euthiones nevű germán 89 nép. A római birodalom nyugati részéből ismeretes Euta Materna^; ennek mintájára Euttefa ?)=Eute(a ?) lehetett Maxima első 152
