Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 2., A Tárnok utca 14. számú épület 229-244
JEGYZETEK 1 A tanulmány első része: BR XXII. 1971. 329—350. 2 Az 1686 utáni telekkönyvi adatok dr. Bánrévy György és Kovács Lajos: A budai Vár házai és háztulajdonosai 1686-tól napjainkig c. kéziratos tanulmányából valók. Fővárosi Levéltár (I. sz. Állami Közlevéltár). Páncélszoba 103. rekesz. 3 Dr. Pataki Vidor: A budai Vár középkori helyrajza. BR XV. 1950. 249. 4. kép. A mai Tárnok utca középkori utcanevei a következők voltak: Piatea seu series apothecariorum, (Boltosok utcája), Piatea lata (Széles utca), Piatea beati Georgi, Theatrum sancti Georgii (Szent György-utca, -tér), stb. Hasonló eredményre jutott Kubinyi András is : Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV— XVI. sz. fordulóján. Orvostörténeti Közlemények. 54. 1970. 72. Ennek a területnek „a patikák között''^ „a patikárusok utcájában vagyis során", „a patikárus házak rendjében", „a zsemlyék széke" (sedium semellarum), „prope Semlyesek", „Zsemlyeszék közelében" (prope Zsemlyezek) kifejezésekkel való azonosságát is bizonyította. 4 Genthon István: Művészettörténeti áttekintés. Horler Miklós — Pogány Frigyes: Budapest műemlékei. I. Bp. 1955. 116. 5 Plan de la ville et château de Bude. Bécs, Hadilevéltár. Hung. Fase. 73/11. No. 25. 1687. Jänner, Ofen. A hozzá tartozó telekméret-kimutatás : Staatsarchiv, Ungarn. Fase. 427. Konv. E. Folio 129—i30. lelt. sz. A helyszínrajz átrajzolt másolata megjelent Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp. 1886.; átdolgozott másolata pedig ezen mű új kiadásában Károlyi — Wellmann előbb i. m. Bp. 1936. A telekméretkimutatás fotókópiája a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályán található. Két lap négy oldalán 388 telekméret. Eszerint épületünk 1687-ben a 114-es sorszámot viselte, homlokzati hosszúsága pedig 36 pieds (láb) volt, ami cca. 11,52 m-nek felel meg. Lásd a jelenlegi állapotra átrajzolt mérethelyes ábrázolásán, Czagány I.: Budavára török hódoltság alatti helyrajza. 24—19. 1. B. 280. tsz. A budai Várnegyed területrendezési terve. Tk.-7. sz. rajz. Készült 1954-ben. A Középülettervező Vállalat Műemléki, Tudományos Tervtárában. 6 Épületünk 1696-ban a 92-es sorszámot viselte, hosszúsági méretei pedig a telekről kifelé nézve a következők voltak: utcai homlokzat 6,l 1 / 2 , udvari homlokzat 6,4, jobb oldal 7,1, bal oldal 7,3 öl, illetve láb. Állapotára vonatkozóan : „hat noch guets gemeür, gwölber und Keller. H.: Antoni Legiez Raths Verwander in Ofen; pro nunc H. : Frantz Wabler kayl. Veldt Proviandt Verwalter et Mona Elisabetha uxor." Greischer Mátyás (?): Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt, anno 1696. Fővárosi Levéltár. Vass Klára: Buda német utcanevei. A Vár és Újlak utca nevei 1696—1872. 1929. 104. 7 A puha homokkőből készült dongaboltozatok más helyeken is, mint a XV— XVI. sz. 1. feléből származó építkezésekhez toldalékképen hozzáépített boltozatrészek szerepelnek. A Bécsi kapu tér 7. pincéjében, az Űri u. 50. kapualjában, a Fortuna u. 18. É-i kapualjában, a Tárnok u. 7. utcai menetében az É-i szobában, az Űri u. 13. D-i végében kerültek feltárásra eddig ilyen boltozatok, valamint a Bécsi kapu tér 1. kapualjában. Ezek mind a XV. sz. 2. feléből — XVI. sz-ból származnak. Egyik-másik boltozat kövein a török kori, fogasvésős megdolgozás is. látható. 8 Hasonlóan rakott téglasorok voltak az Űri u. 30. földszintjén, az utcai menet É-i szobájának D-i, török kori falában. Itt a kérdéses fal török kori eredetét az bizonyította, hogy egy olyan vegyes falhoz épült hozzá, amelyben különféle méretű és korú középkori tégla és kőanyag, sőt téglaporos terrazzópadozati törmelék is akadt és ez a török hódoltság ideje előtti időre, de a XVI. sz-nál nem korábbra datálta. Az ehhez hozzáépített, kérdéses fal időrendben követte a leírt vegyes falat (Lásd az épület tudományos dokumentációját. 1. sz. melléklet 2. old. Középülettervező Vállalat Műemléki Tudományos Tervtárában.) 9 Hasonló véleményre jutott Seitl Kornél is. L.: A vári ásatások néhány műszaki vonatkozású kérdése. AÉ. 1952. 2. 172. és I. tábla 1. 10 Dr. Csemegi József szóbeli közlése alapján. 11 Fortuna u. 10., Tárnok u. 13., Uri u. 13., Tárnok u. 18., Hess András tér 4. Gerevich László: Gótikus házak Budán. BR XV. 1950.141. 8. kép., 159. 17. kép. 1. C. Czagány I. az 1. sz. jegyz.-ben i. m.-ben. Gerő Győző: Tárnok utca 18. A budai Vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai. BR XIX. 1959. 319. 16., 17. kép. Czagány I.: A budapesti 1. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások eredményei. Művészettörténeti Értesítő. 1954. 2. 282., 283. 12 Téglaanyaga másodlagosan felhasznált, bontási középkori tégla volt sárhabarcsba rakva. A sárhabarcs használata eddigi tapasztalataink szerint a XVII. sz.-ban szokásos. A Hess András tér 4. emeleti, É-i határfala ugyanilyen habarcsanyaggal készült. Benne másodlagosan elhelyezett, pálcatagokkal profilált, gótikus ablakbélletkő, kymaprofilos reneszánsz kőpárkány-töredék és feliratos zsidó sírkő töredékek voltak felhasználva, ami a fal késői — XVII. sz-i — eredetére mutat. Ugyanilyen habarcsanyaggal készült kőfalak vannak az Űri u. 47-ben is a lépcsőház földszinti indításánál a K-i falban. A Tárnok u. 6. D-i határfalában a pincében és a földszinten végig. Ebben is láthatók voltak a XV. sz-i ajtókeretkő töredékek másodlagos elhelyezésben. Mivel ennek a háznak a helyén — oklevelek tanúsága szerint — a középkorban nem állott épület (vö. a 3. sz. jegyz.-ben hiv. levéltári anyaggal), azért a jelenlegi épület legkorábbi eredetű határfala is csak a török korból származtatható. 13 Az épület helyreállításának tervezői a számukra kötelező, korszerű műemlékhelyreállítási elvekből indultak ki és ezért választották a helyszíni, különböző korú maradványok realista, egymás melletti konzerválását a romantikus módszernek ható tudományosadé elméleti rekonstrukció követése helyett. A kivitelezés során azonban helytelenül alkalmazták e korszerű elveket és eltértek a hitelesen megoldott homlokzatkonzerválási tervtől is. Ez azt eredményezte, hogy a helyreállítás legalább hatvan százalékban meghamisította az eredeti architektúrát és a ma látható állapot immár alig mutatja e pompás gótikus homlokzat értékeit. Legfőbb hiba az volt, hogy külön kezelték a Tárnok u. 14. és 16. épületeket — amelyek pedig eredetileg egy egységet alkottak—, amiáltal elveszett épületünk 243