Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 2., A Tárnok utca 14. számú épület 229-244

* 19. kép. Az épület helyreállított homlokzata 1954-ben. (Tervező: dr. Csemegi József és Czagány István) Hergestellte Fassade des Gebäudes i. J. 1954. (Entwurf von dr. J. Csemegi und I. Czagány) kapualj, melyből (ódon szokás szerint) csaptató ajtón jutni a pincébe. 2. Kapu helyett nyomott, szamárhátú ajtózat (késő gót) vezet a házba ezen ajtózat késő gót tagozattal bír, de nem hiányzik az ajtófél alján a jellemzetes háromszögű ferdelap. Elég szokatlanul ún. fölsővilág (Gberlichten) is lőn ezen ajtózatnál, és pedig még a XVI. sz. derekán alkalmazva. A ház földszinti ablakai hasonoldalú négyszöget mutatnak és hirdetik a török világban történt keletkezésüket. A fal 5 láb vastag! A pinceajtó vízirányos és a kapualjban létezik. A földszinti utcaablakok hajdani tábláinak zárvasai még láthatók. A földszinti hajlékok dongaboltozatúak." Nagyon érdekes, hogy a kapukeret keletkezésének idejét mennyire félreismerte, jóllehet az nem sokkal a jegyzékének készítése előtt épült. Mindenesetre bizonyos, hogy 1877-ben már a mai helyén állott. A jelenlegivel azonos helyű pincelejáró vízszintes helyzetéből felnyitható csapóajtaja bizonyítja, hogy ez a lejárat barokk eredetű. Minden tévedés ellenére is szerencsés a homlokzatnak a XVI. sz. derekára történt datálása — az ajtózat kapcsán — és a földszinti utcaablakok hajdani tábláinak zárvasairól tett megjegyzése. Az ablakok török eredetéről mondottak is meglepőek, és feltárásaink — ha nem is az általa látott részeken, hanem a belső falsíkon — ilyen nyílásokat hoztak napvilágra. Ebben az állapotban érte meg az épület Budavára 1944/45. évi ostromát, amikor is súlyos sérüléseket szenvedett. Fedélszerkezete majdnem teljesen megsemmisült, utcai homlokzatán az emeleti ablakok kő241