Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kubinyi András: Bicellus : adatok egy középkori fegyverfajta meghatározásához 189-193

2. kép. Zách Felicián merénylete a Képes Krónika 71 /a. oldalán Attentat des Felizian Zách auf der S. 71/a der Bilderchronik hüvelyeikkel együtt, tehát kilencet egy aranyforintért, de a másikfajta, ugyanilyen hosszú, viszont nem bőrrel, hanem ősi szokás szerint egyszerűen szaruval bevont markolatú tőrökből mindig tíz darabot csiszoljanak ki és tisztogassanak meg egy aranyforintért a fentebb említett módon, tartozékaikkal, azaz hüvelyeikkel együtt; nem akarjuk azonban mellőzni annak leszögezését sem, hogy városunk kovácsai — fentebb taglalt határozataink ellenére — ugyanazon fegyvercsiszármestereket további és nagyobb terjedelmű munkára, az imént részletezettek tekintetében, sohase kényszeríthessék s ne kényszergethessék, de azt is meg akarjuk szabni, hogy e hosszú, felső részeikben bőrrel bevont fegyverek bevonatának sértetlenségére mindkét fél ügyeljen. Elrendeljük azt is, hogy e mesterek közül senki se merészeljen olyan tőrt vásárolni, amelyet az országon kívül készítettek és munkáltak meg azzal, hogy az ilyen tőröket a vevőktől el fogjuk kobozni, és szétosztjuk úgy, ahogyan fentebb elmondottuk; viszont úgy határoztunk, hogy engedélyezzük városunk ősi szokása szerint csiszolatlan kardok — melyeknek neve magyarul Hyzwtwr (hosszú tőr) — szabad eladását és vételét, bárhol készültek is azok. Megengedjük, azt is a mestereknek, hogy ha városunkban bárhol valamelyik mester eladó tőröket vagy kardokat találna, és ha >ez a mesterek akaratából történetik, azt is akarjuk, hogy az ilyen tőröket és kardokat osszák meg'közöttük, aki először vásárol, annak egy részt el kell engedni, és ezt mint árat, illetve értéket vissza kell fizetni az eladónak"

9

. A latin szöveg mindenütt a bicellus kifejezést használja a tőr megjelölésére. Ez világosan egy kétélű hosszabb tőrfajta neve, amely azonban megkülönböztetendő a magyarul szintén tőrnek, mégpedig hosszú tőrnek nevezett kétélű egyenes kardtól, latinul gladiustól. A céhszabályzatból még két dologra következtethetünk. Egyrészt arra, hogy az egyszerű szarv fogantyúhoz képest a bőrrel bevont markolatot tartották modernnek, ami azért érdekes, mert hiszen a Képes Krónika közel száz évvel korábbi miniatúráján már szintén bőr bevonatú markolatot láttunk. Valószínű ezért, hogy a Zách Feliciánt leszúró királyi alétekfogó által használt XIV. sz.-i bicellus markolata még luxus kivitelnek számított, hogy ez a típus azután a XV. sz. folyamán országosan elterjedjen és mintegy kommersz áruvá váljon. 190