Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Wellner István: Az aquincumi katonaváros nyugat-keleti irányú vízvezetékrendszere 179-185
4. kép. A Vörösvári úti ikercsöves vízvezeték alaprajza és metszete Grundriß und Querschnitt der Wasserleitung mit Zwillingsrohr in der Vörösvári Straße 2 CSO TÁVOLSÁGA 0,45 m 3 feltételezik. 11 Irodalmi forrásokból és külföldi analógiákból úgy tudjuk, hogy az aqueductusokat általában a kapuépítménynél, vagy legalábbis bástyánál szokták a tábor vagy város falán átvezetni, és általában az országutak mentén érték el a kapukat. Valószínűtlennek látszik, hogy a katonaváros déli negyedébe külön 3 ilyen vezeték szállítsa a vizet. A már említett Vitruvius-idézet 12 és technikai-gyakorlati meggondolások alapján azt sem igen lehet feltételezni, hogy a pilléres vízvezeték, amelyiknek további szakasza még nincs meg, a mai Flórián tér előtt, éles szögben ÉK., tehát a feltételezett táborkapu felé fordulna. Tehát így arra kell gondolnunk, hogy legalábbis a vízvezeték építése idején, a tábor az eddig feltételezettnél délebbre volt. Már Szilágyi J. is felvetette a gondolatot, 13 hogy — szerinte a Duna vízszintjének emelkedése miatt — a III. sz. második felében a tábort délebbre és a folyótól kissé távolabb helyezték. A II. sz.-i katonai tábor kiszedett északi falát és árkát a Miklós u. 36. sz. telken találta meg Póczy Kára és Pekáry T. 14 Szerintük a sáncárkot a III. sz. első" felében vagy ennél később, betemették. Aránylag biztos támpontot nyújt a porta decumana meghatározására, természetesen csak felállításuk idején, tehát a III. sz. első felében, az a 4 mérföldkő, melyet eredeti helyén találtak meg, a mai Bécsi út mentén, a volt Budapesti Téglagyár területén, még a múlt század végén. 15 Ha a rájuk vésett 2000 lépést visszamérjük, Kuzsinszky szerint a mai Kórház u. tájékára kerülünk, ahol — a Szél u. sarkánál —Nagy Lajos a tábor nyugati kapuját vélte felismerni. 16 Ezt a feltevést a legkésőbbi mérföldkő felállításának idejéig, a III. sz. közepéig, el is fogadhatjuk. További bizonyíték a II. századi tábor helyére a Flórián téri fürdő. Ennek, mint a leg. II. ad. „nagyobb fürdőjének", nyilvánvalóan a tábor falain belül kellett feküdnie, a közvetlen közelében feltárt valetudinariummal együtt. A fürdőt ugyan Paternus és Marianus consulsága alatt, azaz 268-ban helyreállították 17 de már Nagy Lajos is megjegyezte 18 , hogy ettől 270-ben, a vandál betöréskor, újból elpusztulhatott. És ez a 270-es betörés az a dátum, amelyiktől feltételezhetjük a castrumnak délebbre és kissé nyugatabbra történő áthelyezését. 182
