Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Wellner István: Az aquincumi katonaváros nyugat-keleti irányú vízvezetékrendszere 179-185

; vízvezeték helyszínrajza isserleitung in der Vörösvári Straße tonsággal következtethetünk arra, hogy az aquaeductust csak a késő császárkorban építették és a középkorban kijavították. Egyébként a Vörösvári út 44. szám alatt előkerült szakasszal kapcsolatosan már Nagy Lajos is megállapította, hogy az jóval későbbi, mint a Római fürdőből vezető vízvezeték.

9 A Korvin Ottó utca és Kiscelli utca sarkánál feltárt része 120 cm széles és 80 cm magas, masszív kőépítmény, melynek alsó harmadában van szilárd, betonszerű habarcsba ágyazva a két, egymástól 23 cm távolságra futó agyagcső-vezeték. Amennyire a feltárt szakaszokból meg lehetett állapítani, ez az ikercsöves és a fentebb említett pilléres-árkádos aquaeductus egymástól 15—20 m távolságra, de párhuzamosan futott. A Vörösvári út 125. szám előtt, kb. 5 m mélyen és csak rövid szakaszon egy harmadik aquaeductust is feltártak a földmunkák során.

10 (5. kép) Egy 80 cm széles és 80 cm magas habarcsos kőfal felső harmadában volt a 16 cm-es belső átmérőjű égetett agyagcső beépítve. A megfigyelések szerint ez a vízvezeték is párhuzamosan futott a fentebb említettekkel. — Sajnos nem lehetett megállapítani, hogy mindhárom vízvezeték egyidőben működött-e, és egyáltalán, hogy pontosan mikor épültek. A modern csatornaárokból kikerülő kerámia II—III. századi volt. Ez viszont nem a vízvezeték építési idejét adja meg, csak egy terminus post quem, mivel ebbe a rétegbe ásták be az alapokat. Egy azonban bizonyos; mindhárom vízvezeték a Kálvin u.-i ref. templom, illetve keletebbre a Kiscelli—Korvin O. u. sarkának irányában halad DK felé, azaz jóval délebbre megy, mint ahogy a tábor nyugati kapuját, sőt déli falát 181