Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Az idősebb Faustina portrétípusai az aquincumi kőemlékeken 171-178
SZIRMAI KRISZTINA AZ IDŐSEBB FAUSTINA PORTRÉTÍPUSAI AZ AQUINCUMI KŐEMLÉKEKEN Az aquincumi kőtár újjárendezése közben néhány olyan kőemlék került elő, mely ikonográfiái alapon zárt, körülhatárolható csoportot alkot. 1 Öt aquincumi lelőhelyű női portré sorolható ide, amelyek mindegyike ugyan egyéni vonásokat is tartalmaz, de ezeknél erősebbek az egymáshoz kapcsolódó szálak. Valamennyi portré helyi készítményű s újabb adatokat szolgáltat a helyi kőfaragóművesség problematikájának tisztázásához. Az Antoninusok korai szakaszára mind politikai, mind pedig gazdasági téren a Pax Romana nyomta rá bélyegét. 2 Antoninus Pius 138-ban vette át a hatalmat, felesége id. Faustina 141-ben halt meg. Ebben az időszakban új szobrászati stílus és technika indult fejlődésnek. Újra divatba jött Rómában és átterjedt az «gesz birodalomra az életnagyságú portrészobor-állítás, s új típusban jelentkezett a mellportré. 3 Id. Faustina császárnő hajviselete is gyökeresen újat hozott, s ez természetesen a női frizuradivat módosulását vonta maga után. 1. sz. alatt említünk egy aquincumi sírkőtöredéket 4 , melyet téglalap alakú postamentumon álló, leveles tagozattal záruló féloszlopokkal kereteltek. (1. kép.) A belső mező felületére egy háromtagú család mellképét faragták. A férfi korai típusú, homlokba fésült hajat visel, fejformája a bajusz és a szakáll technikája miatt hosszabbított, szögletes formát mutat. A férfi köpenyét jól kidolgozták. A köpenyt kerek fibulával tűzték meg. A kisleány ovális arcalkatú, sima, kettéválasztott hajjal. Arca és ruházata erősen kopott. Két kezében galambot tart. A férfi portré a Flaviusok korától továbbélő, kemény, merev technikát dokumentálja 5 , a női alakok kiképzése már kora Antoninus-kori. A női portré lágy vonalú arca tojásdad. A szemnél a pupilla fúrása észlelhető. A jellegzetesen magasra tűzött konty id. Faustinakori, de Sabina hatású, mert a konty még nem helyezkedett el teljesen a fejtetőn. A kettéválasztott, simán, lazán kétoldalm fésült hajon, a magasra elhelyezett ovális alakú fonalkötegen mellőzték a részletek kihangsúlyozását. A nő ruhája kerek nyakkivágású, hosszú ujjú. Kezében egy meghatározhatatlan tárgyat tart. A szobrászati technika magasabb foka csak a fejkiképzésekben mutatkozik. A sírkőtöredék ábrázolása átmeneti stílust képvisel. 2. A Nád u. 1. sz. alatt előkerült síremléken 6 mélyített fülkében egy házaspár mellképe látható. (2. kép.) A reliefen szembetűnik a jó arányérzék, melyet az előbbiekben említett aquincumi emlékről nem mondhattunk el. A síremlék felső részét négy szirmú virággal díszített timpanon zárja le. Az oromzaton kívül a két acroteriont elnagyolt palmettamotívummal ékesítették. A mellképes mezőt egyszerű féloszlopok keretezik. Az alakok elhelyezésénél szembetűnik, hogy a timpanont és a mellképes felületet elválasztó tagozatot a házaspár feje felett technikai okokból félkör alakban kivájták. A férfit rövid, fürtös hajjal, szakállal és bajuszviselettel ábrázolták. A fejforma és az arc szélesebb alkat. A ruházatot gondosan megmunkálták, a köpenyt kerek fibulával megtűzték. Jobboldalt a feleség mellképe, az arc töredékes. A kettéválasztott, fellazított technikával készített dús haj félig eltakarja a homlokot, és hullámosan szegélyezi a halántékot. A fejtetőre egymás fölé helyezett csavart hajfonatok egyre keskenyebbé válnak, és ezáltal a hajviselet diadémszerű. A jellegzetes kartartás, mely csuklóig köpennyel befedett, az ún. nagy herculaneumi típust képviseli. 7 A mellképes mezőt vékonyabb léctag választja el az áldozati jelenetet mutató képsávtól. Ezt a mezőt is féloszlopokkal szegélyezték. A rövid hajviseletű áldozó alakok a kenyérrel ábrázolt tripus felé tekintenek és arcuk és hajviseletük tipikusan Antoninus Pius-kori 8 , és megerősíti a női mellkép id. Faustina-kori datálását. A fent említett két aquincumi női mellképen látható hajviselet kialakulása már a flaviusi időkben meg171
