Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Sellye Ilona: Az aquincumi áttört díszítésű kard és tőrhüvelyborítások 129-146
„aedicula-mintájának" félkör alakú részén alkalmaztak. Viszont a szécsényi csaton — és az ismertetett noricumi analógiáknál is — ezeket a vonalkákat nem félkörű, hanem soros elrendezésben alakították ki. Hasonlóan, mint a II. t. 2. sz.-nál is láthatjuk. A szécsényi leletről és analógiáiról igen pontos értékelést és korhatározást ismerünk J. Garbsch munkája nyomán. Ennek alapján azok az első század közepére tehetők, elterjedésük pedig főleg a noricumi területen és közvetlen nyugat-pannóniai szomszédságukban mutatható ki. 38 A Szőny-Brigetióból előkerült Dolichenum leletei között három, finom áttört díszítéssel készült nagyobb méretű csatot ismertetett Láng Nándor : az egyiken töredékes „MESSO" feliratot is olvashatunk. 39 A brigetiói leletek áttört mmtája olyan finomságú, mint az I. t. 2. sz. aquincumi töredéken látható; áttört motívumait pedig megtalálhatjuk az 1.1. la. sz. veret mustrái között. Pl. a karikasort, a lépcsőzetes mintát, csak nem soros, hanem élére állított, négyszög köré csoportosított elrendezésben. A brigetiói áttört csatok alatt lemezt alkalmaztak, ez meg is maradt korunkra. Ugyancsak Szőny-Brigetióból (Magyar Nemzeti Múzeumban), a tábor területéről került elő egy hatszögletű veret. Vékony vonalkákból összeállított áttört mintája olyan finomságú, mint az előző brigetiói, továbbá az aquincumi (I. t. 2. sz.) véreteknél lévő. Középpontjában élére állított négyszögű mustrát látunk, olyant, mint amilyent az I. t. lb. sz. veret csúcsán figyelhettünk meg: kis háromszögekkel díszített keresztet. Sisak Sisciából (Jugoszlávia, Zágrábi Múz.) olyan áttört veret került elő, melynél keskeny pánt végén kiszélesedő téglány alakú áttört tagot figyelhetünk meg, ahol a fent ismertetett mintát alkalmazták. Ugyancsak Sisak Sisciából (a zágrábi múzeumban) több kis töredéket ismerek; ezeknél csak az áttört minta maga maradt meg, a keretelés vagy alátétlemez is hiányzik, töredékes voltuk miatt alakjukat és rendeltetésüket sem sikerült megállapítanom, viszont sok olyan áttört motívumot figyelhetünk meg ezeknél, melyek a mi eddig tárgyalt finom vonalakból készült mustráinkkal azonosak, főleg geometrikus elrendezésben. A finom áttört technikával készített fémmunkák elterjedését illetően azt tapasztaljuk, hogy ezek Pannónia közvetítésével a Duna—Tisza között lakó szarmata-jazigokhoz is elkerültek, sőt Dáciában is találunk néhány hasonló áttört példányt. Többek között a sükösdi sírmezőről két igen finom áttört munkával készített aranyozott bronz csatnyúlvány került a bajai Múzeumba. 40 A téglány alakú veretek mintája az 1.1. la. sz. aquincumi kardborítás nagy lemezének több motívumával rokon. Megtaláljuk a karikasorokat, a félköríves vonalkákat, a lépcsőmintát, a sugaras elrendezésű közép mustrát. Ugyancsak a Barbaricumból, Jászberény—Csegelaposról került elő (Magyar Nemzeti Múzeumban) két aranyozott bronzból készített pelta alakú veret. 41 Az áttört mezőt a közepén függőleges pálcikákkal elválasztott, finom vonalakból álló minták sora alkotja. Ezek a mustrák megtalálhatók az aquincumi I. t. la. sz. alatt közölt lemeznél és Sisak Sisciában, (Jugoszlávia, Zágrábi Múz.) két pelta alakú veretnél. Sőt fellelhetjük V. von Gonzenbach idézett tanulmányában bemutatott vindonissai és mainzi kardborításoknál is. 42 A Kiskundorozsmán talált korong alakú veret (Szegedi Múz.) 43 áttört mintája a most említett csoporthoz tartozik, de kör-körös elrendezésben alakították ki a finom vonalkákat. Dácia területéről, Apulumból (Gyulafehérvár — Alba Julia) közölnek 44 hasonló finom áttöréssel készített téglány alakú véreteket. Továbbá Napoca (Cluj, Kolozsvár, Cluji Múz.) területéről került elő egy töredékes, négyszögletes áttört példány, ahol egymáshoz csatlakozó, félkörű vonalkák alkotják a mintát, hasonlóan az 1.1. lb. sz.-ú aquincumi kardverethez. Tehát láthatjuk, hogy a II. t. 2. sz. alatt közölt szintén dáciai, turdai, veretek nem egyedülállóak a provincia áttört anyagában. 45 A mai Bulgáriából előkerült áttört anyag igen sok rokonságot mutat a pannóniaival, 46 így a kardveretek analógiái is megtalálhatók; például Stara Zagorából (Stara Zagorai Múz.) díszes gemmával együtt került elő egy thrák leletből olyan áttört kardveret, melyen a készítő nevétisbelevésték. 47 Azezüstből készült téglány alakú veret mintájának beosztása éppen olyan háromosztatú, mint azt a szombathelyi, II. t. 4. sz. példánynál láttuk, csak kicsit vastagabb vonalakból készült. A középső mustra : a hullámvonalas sorok, úgy az aquincumi, mint a bulgáriai példánynál megtalálhatók. Az aquincumi kardborítások korát elemezve hivatkoznunk kell Nagy Lajos megállapítására, aki a Szél utcai ácsszerszámieletet és a vele együtt talált pikkelypáncélt a II. század végére, illetve a III. század elejére 136
