Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - R. Pető Mária: Rákoscsabai római kori fémlelet 121-127

kissé kiemelkedik környezetéből. Földrajzilag a pesti síkság folytatása, amely kelet felé enyhe emelkedést mutat, és a belvárosi részeknél 50—60 méternél magasabban fekszik.

3 Talaja ártéri üledék. A patak mentén öntéstalaj. A pesti oldal az árvízszabályozás előtt rendkívül mocsaras volt

4

, csak egyes kiemelkedő részek, többek között a Rákos-domb, Rákoscsaba egy része volt aránylag száraz, vízmentes terület. A környék régészeti leletei arra mutatnak, hogy a rézkortól kezdve emberi településsel számolhatunk a Rákos-patak völgyében. Az őskor későbbi szakaszából is vannak leleteink, így Rákoscsaba, Hunyadi u. 3-ban, bronzkori cserepeket, a Rákos-patakból bronz tőröket, a Rákosrendező pályaudvar területén kelta leleteket tártak fel.

5 A római korban elég szegényes a régészeti leletek előfordulása ezen a területen. A Duna bal parti részének római felügyelet alá kerülése a II. század elejére tehető,

6 a rómaiak bal parti terjeszkedésének fontos állomása a Rákos-pataki őrtorony volt, Transaquincum területén. Az erőd építését Nagy Lajos a II. század második felébe teszi.

7 Az építménnyel szemközt a Dunából cölöphíd maradványai kerültek elő. A hidat a Margitsziget északi sarkán épült őrtorony védte. Szilágyi János közöl a Rákos-pataki őrtoronyról írt munkájában egy 1756-os térképet, ahol a transaquincumi erődtől északkeletre a Rákos-patak mentén romok vannak feltüntetve. Talán az út védelmére szolgáló állomás maradványai ezek.

8 A patak partján több helyen is római kori leletek kerültek elő, mintegy kirajzolva a rómaiak alföldre történő behatolásának útvonalát. így a lelőhelyhez közel fekvő Rákos-dombról sírleletek, a Rákos vasút építésének helyéről bronzfibula, vas lándzsavég, kerámia, a Rákosrendező pályaudvarról római kori sírleletek vannak.

9 A rákoscsabai eszközlelet előkerülési helye is egybeesik a valószínűsített út irányával. A hely földrajzi adottságaiból és az itt előkerült leletekből arra következtethetünk, hogy a rákoscsabai református templom helyén, a ma is észlelhető emelkedőn római épület állhatott. E fetételezésünket a következő adatok még jobban megerősítik. Szántó Géza „Rákoscsaba község leírása, a régi és újkori ismertetése", c. monográfiájában írja, hogy az 1627-ben épült első ref. ev. templomot 1904-ben lebontották és a torony melletti fundamentumban — mely a leírás szerint szintén római eredetűnek tűnik — két, feliratos, római oltárkövet találtak.

10 Az 1. sz. kőemlék felirata Márton Lajos olvasata szerint a következő:

11 S ". ( )s SIL V AN V S Silvanus S.L.E.G.II.A D I s(ignifer) leg(ionis) II. adi(utricis) .P.F. p(i

ae

) f(idelis) V S L M v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) Az oltárkő keltezésének terminus post quem-e a legio II. adiutrix helyőrségként történő idehelyézése Pannónia kettéosztása idején (i. sz. 106)

12 A másik kő felirata: IOM IVNONIRE CAENEP (VNO. S IL V) OMV (Márton Lajos általjavasolt feloldás ez esetben kétségtelenül hibás; 1. a 13. jegyzetben Nagy Tibor szövegfeloldását.) Az említett két kőemléket az 1934-es református kiállításra Debrecenbe szállították. Érdeklődésünkre dr. Módis László kollégiumi főigazgató közölte, hogy a köveket Debrecenben fellelni már nem lehet,

14 ezért a kövek olvasatának revízióját nem végezhettük el. A vas eszközlelet a mai templom háta mögött, az úttest területén, ill. a parókia udvarán került elő. Sajnálatos módon az előkerülés körülményei nem tisztázottak, bár az anyag összetétele és töredékes volta elrejtésre nem utal, így háborús eseményhez nem köthető. A leletben többségében mezőgazdasági jellegű tárgyak, sarló, metszőkés, kocsialkatrészek, famegmunkáló szerszámok és 2 db fegyver található. A vaseszközök formája az általános római kori típust képviseli. Pontos keltezésük—kerámia és éremlelet hiányáI(ovi) O(ptimo) M(aximo) Iunoni Re ginae Nep tuno Silva no M(erito) V(otum) (Solvit Li bens) 124