Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Németh Margit: Újonnan összeállított falfestmény Aquincumból 115-120

Összegezve: a falfestmény stílusa alapján a II. század 2. negyedére tehető, Hadrianus uralkodásának végére. Stílusban azonban az un. nyugat-pannóniai körbe tartozó darabok állnak hozzá a legközelebb.

16 A korbeli egyezések és a stílusbeli, kivitelezésbeli hasonlóságok alapján az is feltételezhető, hogy néhány esetben egy műhely termékeivel állunk szemben, s az Itáliából kiinduló hatás útja is világosan követhető. JEGYZETEK 1 Bp. R. XIV (1945) 457 skk. 2 Bp. R. XVI (1956) 413, 32. kép.és Szilágyi, Aquincum (Bp., 1956) LXXXVI. t. 3 Erre az adatra Póczy Klára szíves engedélyével hivatkozom. Ugyanitt köszönöm meg a falfestmény publikációra való átengedését és állandó segítségét az összeállítás során. 4 Nagy L. R, M. 41 (1926) 81 skk. és 89. skk. 5 Nagy L. i. h. 6A balácai kandeláberekről: Nagy L. i. m. 89 skk. és Thomas E., Römische Villen in Pannonién (Bp. 1964) XLVI, XLVII, XLVIII, L. táblák. 7 Nagy T. Bp. R. XVIII (1958) 165, 175 skk., 37, 40 képek. 8 Nagy T. i. h. és 35, 36. kép. A poetoviói falfestményekről még: Nagy L., i. m. és Skrabar, Jb. d. k. k. Z. K. II. (1904) Távolabbi párhuzam: W. Drack, Die römische Wandmalerei der Schweiz (Basel, 1950) XIII, XIV t. 9 Sz. Póczy K., Bp. R. XVIII (1958) 109, 37, 38. j. 10 Thomas E., i. m. LIII, LIV, LV t., Sz. Póczy K., i. m. 1, 2, 5, 17. kép, Praschniker

—Kenner, Der Bäderbezirk von Virunum. 11 L. Thomas E., i. m. XXXIX. t., Poetovioból: Skrabar, i. m. 199. és Nagy T., i. m. 181.1. és 124. j. — Igen elterjedtek, ezért nem korhatározóak. (L. Nagy T. megjegyzését.) 12 Sz. Póczy K. i. m. 109., Wirth, Römische Wandmalerei, R. M. 44 (1929) 114. 13 Sz. Póczy K. i. h. 14 Nagy L. Arch. Ért. 41 (1927) 125 skk. 15 Baláca: Thomas E., i. m. LXXIX, LXXVII. t., Poetovio, Skrabar, i. m. 208—9., Vindobona: Kenner, Jb. f. Altertumskunde III (1909) 49. 16 Sz. Póczy K., Bp. R. XVIII (1958) 109. Nagy T. uo. 175. és megjegyzései. A helytartói palota építését új időpontra tette Wellner István az Arch. Ért. 97 (1970) 116 skk. Ez a palota falfestményeinek keltezését is befolyásolhatja. A kérdéses korú épületszárnyban levő falfestmények korát Wellner I. nem tárgyalta, csak a déli, ún. II. sz. épülethez tartozó 23. sz. helyiség falfestményéről írt. L. méguő., A magyarországi római kori épületek belső díszítő művészete, Építés — Építészettudomány II. kötet, 3—4. sz. 340 sk. 119