Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Németh Margit: Újonnan összeállított falfestmény Aquincumból 115-120

A képet véglegesen összeállítani itt sem lehetett, de a darab egy másik töredékkel jól összeilleti. Ebből kiderült, hogy a három férfi egy domb mögött áll, kezükben hosszú, botformájú tárgyak. A domb oldalán könnyedén megfestett, zöld növényzet látszik. Ebbe a képmezőbe olyan töredéket is elhelyeztünk, amelyeken állatlábak láthatók — esetleg vadászjelenettel állunk szemben. A lábazati részből elég kevés töredék maradt meg, ebből egy fekvő téglalapokban levő fekete alapon fehér színű ágas-bogas stilizált növényi mintát lehetett összeállítani. Valamennyi mezőt, a kandeláberrel díszített fekete sávokat és a lábazati részeket is egy fehér csíkkal szegélyezett zöld léc keretezi, illetve választja el egymástól. Falfestményünk azoknak a pannóniai emlékeknek a sorát bővíti tovább, amelyet Nagy Lajos a pannóniai festészetről írott cikkében mint nyugat-pannóniai csoportot határozott meg.

4 Azóta ezeknek az emlékeknek a köre tovább bővült, s most már magából Aquincumból is ismerünk olyan falfestményeket, amelyek ebbe a körbe illenek. Az elnevezés azonban ma is használható, az újabb leletek ellenére, hiszen nem pusztán földrajzi elhatárolásról van szó, hanem stílusbeli különbségekről is. A különféle irányokból érkező hatások más-más arculatot adhattak a provincia egyik, illetve másik felében. Ez nemcsak a művészetben volt így, hanem elsősorban az élet többi területén, például a lakosság összetételében, a gazdasági életben. A limes és a tartomány belső területei között volt ilyen különbség, amely nagyjából meg is felel a Nagy Lajosféle megkülönböztetésnek. A nyugat-pannóniai csoportba sorolja be Nagy Lajos a korai pannóniai falfestményeket, amelyek a pompeji 3. és 4. stílus hagyományait követik.

5 Ide sorolhatók az aquincumi polgárváros festő lakásának falfestményei, a katonavárosból a Szél utcából előkerült falfestmények egy csoportja, a régebben is idesoroltak közül pedig a balácai és poetovioi falfestmények. Első látásra is szembetűnik a piros-fekete mezők váltakozása, a fekete sávokon levő kandeláberábrázolás. Ez utóbbi ábrázolás egyezik meg a fenti falfestményeken leginkább: a jól megrajzolt kontúrok, a ragyogó színű, bár kopott, plasztikus festésmód helyenként a megtévesztésig hasonlóvá teszi ezeket a kandelábereket.

6 A balácai falfestményeknél itt az első csoportba tartozó falfestményekről, a vörösfekete, sárga-lila és a vörös ebédlőhelyiség falfestményeiről van csak szó. Ugyanilyen kandeláberábrázolás van az aquincumi festőlakás 8. sz. helyiségében.

7 A fekete sávok itt vörös és sárga mezőkkel váltakoznak. Nagy Tibor a II. század 10-es, 20-as éveire, a ház első építési periódusára tette ezeket a falfestményeket az ott talált fehéralapú, girlanddíszes falakkal együtt. A párhuzamok között a Szél utcai és a poetovioi analógiákat is megemlítette.

8 A poetovioi darabok még a lábazaton levő vízimadár, vízinövény ábrázolásban is megegyeznek a festőlakáséval, illetve a balácai falfestményekkel. Ha az aquincumi helytartói palota falfestményeinek kronológiáját is figyelembe vesszük, akkor ennek alapján a feketealapú kandelábercsoportot inkább Hadrianus uralkodásának a végére helyezzük.

9 A fehér tulipán illetve gyöngyfüzérrel kereteit vörös mezőnek ugyancsak közeli kapcsolata van Balácával, de ott ez a fehér keret, bár hasonló, mégis jóval díszesebb az aquincuminál. Az aquincumi helytartói palotában van egészen hasonló keretdísz tulipán és gyöngysor mintával, a második falfestési periódusba tartozó 3. és 6. helyiségekből.

10 A fent említett falfestmények mindegyikénél megtalálhatók még az egyes mezők közötti vonalszegélyes elválasztó sávok is, amelyek szintén a korai, nyugat-pannóniai, távolabbról pedig az I. századi itáliai festészetből származtathatók.

11 Ugyanerre az időszakra utal a három, még végleges formájában össze nem rakott képmező festési stílusa is. A

II. század 2. negyedében jelent meg Pannóniában az úgynevezett „zónás stílus" utáni impreszszionista festésmód : a határozott kontúrok nélkül, foltokban festett alakok már Hadrianus uralkodásának végére jellemzőek.

12 Képmezőinknél ez az Orpheus alaknál s az állatalak töredékeknél figyelhető meg a legjobban. Ugyanakkor ez az impresszionista stílus a pompeji stílusok hagyományaival párosul.

13 Ezt követi a stukkópárkány is. Általában az itáliai hagyományokat követő falfestményeknél a stukkópárkánynak alárendelt szerepe van a falfestmény mellett, inkább csak kiemelik azt. A legegyszerűbb tagozatokból tevődnek össze, nem túl magasak s nem is igen ugranak ki a falsíkból. Igen gyakran folytatódik fölöttük a fal festése.

14 Aquincumból a Szél utcából ismerünk majdnem azonos léctag — tojásfüzér — gyöngysor — fogazás — léctag beosztású stukkópárkányt. Balácáról a „sárga-lila szoba" stukkópárkánya hasonlít az aquincumira, s közelebbi párhuzamai vannak még Poetovioból és Vindobonából.

15 Mind ezeknél, mind az aquincuminál folytatódott a falfestés a stukkópárkány fölött is. Mindezek az architektonikus jellegű párkányok együtt szerepelnek az ebbe a stíluskörbe tartozó falfestményekkel. 118