Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: A békásmegyeri villa és az Aquincum környéki gazdaságok a markomann háborúk után 85-102
képünk az Aquincum környéki majorságokról, birtokokról és tudatában vagyunk annak is, hogy megállapításainkat a további kutatások módosítani fogják, de a felhasználható régészeti anyag egybevetéséből máris érdekes tanulságok vonhatók le. a) Aquincum körzetében, Budaörs határában, Kamaraerdőn, Budakeszi központjában, a Csúcshegy keleti lejtőjének alján, a Testvérhegy melletti mezőn, Békásmegyer határában házcsoportok maradványai figyelhetők meg, amelyek leletanyaga az I. század utolsó harmadától a markomann háborúkig terjedő időszakból származik. 32 A települések feltehetően birtokok centrumát jelölhetik. b) Már Alföldy G. figyelmeztetett arra, hogy Aquincum környékén a II. század közepéről származnak a legkorábbi feliratok — mindössze három-négy kőemlék —, s ez a mennyiség a markomann háborúk utáni periódus feliratos anyagával szemben feltűnően csekély. Ehhez még hozzátehetjük, hogy ebből a periódusból még egyetlen villa építészeti hagyatéka sem került elő. c) A markomann háborúkat követő évtizedekben épült minden eddig feltárt vagy megfigyelt villa Aquincum környékén. Ezek mérete és alaprajzi elrendezése egymással nagyjából megegyezik. A IV. században még mindegyik épületet lakják, kevés módosítással. Alapvető átépítés a villákban csak a IV. század második felében figyelhető meg, de lényeges bővítésre ekkor sem került sor. A felsorolt adatokból arra következtethetünk, hogy a római foglalást követő átszervezések, területfelmérések alkalmával gazdát cserélhettek a földek a határ mentén, vagy legalábbis a fő forgalmi felvonulási útvonalban. Még nem világos előttünk, hogy pontosan mikor zajlott le ez az átszervezés, de biztosan a Flavius-kor előtt, mert a paticsfalas, kópakolásos kunyhók, majd az egy-két kőfalas helyiségből álló lakóházak útmenti településcsoportja az I. század második felétől kezdve mintegy évszázadon keresztül ismeretes Aquincum térségében. A helyi lakosság esetleg beszolgáltatás fejében művelte meg a földeket és így látta el részint a katonaságot, részint a Duna partján rohamosan terebélyesedő városias településeket. Amikor Aquincum 124-ben municípium rangra emelkedett, elöljárói részére birtokokat szakítottak ki a korábbi faluközösségek területéből. Ugyanezzel a módszerrel juttatták földekhez a veteránokat. A II. század közepén a municipális középbirtokok tulajdonosai állíttatják az első feliratokat a város környéki birtokaikon. Ásatással egyelőre még nem sikerült dokumentálni egyetlen villát vagy udvarházat a markomann háborúkat megelőző periódusból. Az említett paticsfalas, illetve egyszerű kőépületekből álló kisebb települések leletanyaga a II. század végéig nyomon követhető. Ezért elképzelhető az is, hogy a markomann háborúk előtt a városi elöljárók és a veteránok csak bérbeadták a hatóságoktól kapott birtokokat és nem maguk gazdálkodtak azokon. A markomann háborúkat követő időkben Aquincum colonia lett, majd később a canabae is elnyerte a városi szervezettel járó jogokat. Birtokviszony szempontjából ez azt jelentette, hogy az Aquincum környéki birtokok megszaporodtak. A feliratok többségén orientális név olvasható a III. század első felében, ilyen pl. M. Aur. Aepictetianus, akinek Budafok határában lehetett birtoka, de egy másik feliratos emlék szerint — amely Békásmegyeren került elő :— az Aquincumtól északra elterülő municipális földeken is érdekelve volt 33 . Budakeszin Aurelia Castoriana és fia, Aur. Iuventianus nevét olvassuk egy feliraton 34 , M. Aur. Fronto és Frontonianus mithraeuma budaörsi birtokukon állhatott 35 villájuk közelében. A Naphegy oldalában Iulius Iulianus veteránus Liber és Libera istenségek részére állított domborművei díszített fogadalmi emléket 36 , Nagykovácsi térségében Septimius Celer családja gazdálkodhatott 37 , az ürömi völgyben Ael. Sabinus családjának feliratos emléke került elő, nem messze innen P. Ael. Favorianus sírkövét találták. 38 Feljebb a hegyoldalban, az ún. a csúcshegyi villa közelében T. Mercasius Hermes díszes feliratos síremléke 39 a villa melletti temetőből származhat. A Szépvölgyi út emelkedőjén Iulius Candidianus veteránus és családja gazdálkodhatott 40 , feljebb a Pálvölgyi barlang melletti római villa szomszédságából Septimius Iulianus pequarius felirata került újra napfényre 41 , észak felé haladva, az ún. testvérhegyi villacsoport mellett Bithinia Severa családjának 42 temetkezési helyét találták. Békásmegyer határában előkerült egy oltárkő, amelyen több földbirtokos nevét olvashatjuk : a már említett M. Aur. Aepictetianus mellett Aur. Vettianus..., Victorinus stb... nevét. A feltevések szerint Budakalász határában, valamint a békásmegyeri hegyoldalban feltárt római villák tulajdonosai az oltárkövön olvasható földbirtokosok között keresendők. Az orientális nevű földbirtokosok térhódítása a III. század elején Aquincum körzetében figyelemre méltó a termelés módszerének szempontjából. Tudjuk ugyanis, hogy. a Közel-Keleten és az észak-egyiptomi oázisokban, valamint Észak-Afrikában Karthágó környékén, Hadrianus császár és utódai nagyobb területeket juttattak a Kisázsia görög coloniáiról, valamint az anyaországból származó görögöknek. Ezek fej94