Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: A békásmegyeri villa és az Aquincum környéki gazdaságok a markomann háborúk után 85-102
10 m _J lettebb mezőgazdasági módszerekkel termékennyé tették az^elhanyagolt és kietlen földeket. Különösen a gyümölcstermesztés és öntözéses kertgazdaság terén értek el kiváló teljesítményeket. 43 Elképzelhető, hogy Aquincum környékén — mint tartományi székhelyen — ez az orientális réteg új termelési módszereket vezetett be a háborús évtizedek pusztításait követő restauráció időszakában. Bizonyító adatunk erre nincs, talán csak támpontul említhetjük, hogy minden Aquincum körzetében előkerült gyümölcslelet (cseresznye, barack, mandula) a markomann háborúk utáni korszakból származik. 44 Talán az újfajta gazdálkodás következménye, jobban mondva velejárója, hogy a tulajdonosok kiköltöznek birtokaikra s maguk vezetik a gazdaságot. Ezzel magyarázható, hogy mintegy rövid időközön belül épült fel mindegyik Aquincum-környéki villa, amelyek feltárására eddig sor kerülhetett. Érdekes tanulságok vonhatók le az Aquincum környékén eddig feltárt épületemlékek alaprajzáriak összehasonlításából is. A város térségében eddig lényegében kétfajta épülettípus került elő; mindkettőnek ismerjük egyszerűbb és díszesebb változatát, s mindkettő a tartomány belsejében közismert peristylium-típusú luxusvilla leegyszerűsödött, mondhatnánk csökevényes változata 45 . Az egyik típus középfolyosós udvarház, frontján porticussal, a folyosóról jobbra-balra két-két, vagy három-három helyiség nyílott (18. kép). Ennek díszesebb változatánál az épület tengelyében a hátsó traktusban apszissal ellátott termet találunk (19. kép). A villákban rendszerint csak egy-két helyiség fűthető, s a padlófűtés egyszerűbb változatait alkalmazták. 46 A másik épülettípus kereszttengelyében találjuk az apszist, s az épület oldalát szegélyező porticust. A bejárat is oldalról nyílott. 47 (20. kép) A vélemények szerint mindkét épülettípus a helyi őslakosság építkezésének továbbfejlesztéseként fogható fel, illetve a helyi és romanizált lakáskultúra egymásrahatásának tekinthető. 48 Ez még korántsem bizonyított, de a lényeges az, hogy a markomann háborúk után már valóban olyan fokot ért el a lakosság törekvése (akár helyi, akár betelepült), hogy római módon akart élni. Az építkezés kővel történt, az építőmesterek ismerték a terrazzót, alkalmazták a padlófűtést, bevezették vízvezetéken a közeli forrás vizét a fürdőhelyiségbe, a tetőt cseréppel fedték s a vakolatot többnyire színes mintákkal díszítették. Természetesen a főútvonalak mellett több és igényesebben kivitelezett villát találunk, s a romanizáció hatásának tudhatjuk be, hogy az építtetők igénylik a szép kilátást, s a villák elhelyezésénél ehhez alkalmazkodtak. A fejlettebb kertgazdasági módszerekre és a villagazdaságok fokozott termelésére mind nagyobb szükség volt, abban a mértékben, ahogy a gazdasági helyzet romlott s az infláció nőtt. Ezt a folyamatot a III. század második felében számos tanulmány megvilágította 49 s több ízben kifejtették, hogy a villagazdaságokban a mezőgazdasági termelés mellett nagymértékben folyt ipari, legalábbis háziipari termelés 50 . Textilt, kerámiát, fém- és faeszközöket állítottak elő a villák mellett létesített műhelyekben. Aquincum körzetében 18. kép. Egyszerű, középfolyosós lakóház-típus: a) Aquincum, b) Valcum, c) Carnuntum Einfacher Wohngebäudetyp mit Mittelflur: a) Aquincum, b) Valcum, c) Carnuntum 95 ;. • • • .••.:-.-•> • ' ;•<•• " \ ••;••*•.*
