Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Későbronzkori kutatások a főváros térségében 51-84

építkezések nyilván már elpusztították. Ugyanígy a Gellérthegy őskori kultúrszintjei is erősen lekoptak, s csak szórványos jelenségek utalnak a váli kultúra csoportjának jelenlétére.

125 E két lelőhelynél jóval több leletanyagot szolgáltattak Nagy Lajos tabáni ásatásai. A váli népesség itt a szerb templom közelében kiemelkedő területen lakott. Kerek alapú lakó- és szemétgödreiben a már megszokott kerámia került elő. Tompa részletesen írta le az ugyanitt talált egykorú kemencék szerkezetét, s ez újabb érdekes adatot jelent a kultúra gazdasági életének rekonstruálásához.

126 A Duna folyását követve, a Gellérhegytől délre, további lelőhelyek jelzik a népesség előrenyomulását. Nagy Tibor a Fehérvári úti SZTK-rendelo területéről „.. .a késő-Velatice csoportba, a H A, B határára helyezhető.. " telepet említ. A helyről csupán kevés kerámiát ismer.

127 A lágymányosi Dunapartról telepet ismertet, ennek temetőjét is megtalálta. Az előbbi az Április 4. Gépgyár területén, az utóbbi a Galvani út környékén került elő.

128 Ugyanezen a környéken, még a lágymányosi dombsoron, leletmentés alkalmával telep maradványait figyeltük meg. A Sztregova úti települést a váli kultúra korábbi szakaszának népessége lakta, s ennek szemétgödreit, valamint lakásra is alkalmas, tűzhellyel rendelkező gödörrendszerét találtuk meg. A viszonylag gazdag leletanyagban kiemelkedő jelentőségű az ún. holdidol.

120 Déli irányba tovább haladva újabb és újabb lelőhelyek jelzik e kultúrát. Kamaraerdőn éppen a legutóbb kerültek elő telepmaradványok.

130 Diósdról váli kultúrához tartozó cserepeket ismerünk.

131 Az érdligeti sír leleteiről fentebb már szóltunk, s hangsúlyoztuk jelentőségét. Ugyancsak Érd területén a fejlett váli kultúrának több lelőhelyéről is tudomásunk van. Ezek általában a Duna-part közvetlen szomszédságában helyezkednek el.

132

.' • A szemközti Csepel-szigeten szinte egymást érik az őskori települések. Ezek között szép számmal képviseltek az urnasíros korszakhoz tartozók. A tököli temető publikációját fentebb már kimerítően ismertettük, s utaltunk jelentőségére a főváros térségében. A Gerecze Péter által még 1912-ben feltárt temető ásatási naplója nem maradt fenn. Annak ellenére, hogy a leletek jó része ma már sírok szerint sem csoportosítható, a temető pótlólagos közzététele jelentős mértékben előbbrevitte a főváros térsége urnasíros kori kutatásait. Ugyancsak a szigetről, Szigetszentmiklós-Háros határa környékéről újabb urnatemető több edényét sikerült megmentenem.

133 Ezen túl még a Csepel-Szabadkikötő szomszédságából feltárt urnasírok egy része kapcsolható a korszakhoz.

134 Közel sem ilyen gazdag a pesti oldal váli kultúrás leletanyaga. A kultúrát itt mindösze néhány jelentősebb lelőhely képviseli. Zuglóból két helyről is említhetünk e korszakból származó települést. A Bazsarózsa úti telepen valószínűleg gabonaraktár céljául szolgáló hosszú gödörben egymás mellett elhelyezve több hombár alakú edényt találtak. Ennek közvetlen közelében egy kunyhót is feltártak, amelyben a tűzhelyet is sikerült rögzíteni. A kunyhóból származó cserépanyag a kultúra korábbi szakaszába keltezi a telepet.

135 Az Egressy úti telepről fentebb már szó esett, a Tompa által közölt cserepek kétségtelenül a váli kultúrába sorolhatók.

136 Tompa Sashalomról említ még szerinte urnatemetőhöz tartozó edényeket. Bár egyik-másik kerámiatípus H A párhuzamokkal rendelkezik, a leletegyúttest mégis a kultúra fiatalabb szakaszára keltezhetjük.

137 A közelmúltban Kerepesről ismertettem egy sír leletanyagát, s ezt a H A végső fázisára tartottam jellemzőnek.

138 A sashalmihoz hasonlóan nem hiteles körülmények között előkerült urnasír a kultúra népének északkeleti irányba való előretörését dokumentálja. Ugyanezt a terjeszkedést jelzik a szadai lelőhelyek. A község határából több helyről ismerünk urnasírokból származó edényeket, s ez a tény itt is sűrűbb megtelepedésre enged következtetni.

139 A Duna vonalán észak felé haladva a kisszentmiklósi urnasírt idézhetjük.

140 A szakirodalomból már régóta ismert a Vácon előkerült, s azóta váci néven nyilvántartott hegedűvonó típusú fibula, valamint az állítólag ugyanarról a helyről származó magas fülű edény az urnasíros kultúra kezdeti szakaszára szolgáltat hasznos adatokat.

141 Ugyancsak Vác környékéről említhetünk néhány, a múzeum gyűjteményében levő szórványos leletet.

142 Foglalkoznunk kellene még a főváros térségéből szép számmal ismert szórványos bronzleletekkel. Ezeket Tompa és Nagy Tibor felsorolta, itt csupán néhány jelentősebbet emelünk ki. E korszak beható bronzkereskedelmére derít fényt a nagytétényi bronzbogrács, és a Budakalász határában talált trébelt díszítésű bronzedény töredéke.

143 Utolsónak hagytuk Budapest egyik legértékesebb, s egyben történeti szempontból is legjelentősebb őskori leletegyüttesét, az angyalföldi aranyleletet. Tulajdonképpen két, különböző időben, különböző helyen 5* 61