Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné: Előzetes jelentés a Mária Magdolna templom ásatásáról 419-428

JEGYZETEK 1 A torony műemléki kutatását és első állagmegóvását 1950-ben Csemegi József és Horler Ferenc kezdték el. A torony helyreállítása 1965-ben befejeződött. A munkák során több részletkutatást végeztünk. Csemegi József tervei alapján került helyreállításra a toronyban a középkori csigalépcső, az északi és a déli kápolna. 2 A fűtőberendezésnek a barokk hajó területén K—Ny-i irányban három párhuzamosan futó (40X60 cm, ill. 60X70 cm) csatornája volt, melyek a szentélyben, illetve a torony alatt a kápolnák irányába ágaztak el. 3 Szőnyi Ottó: Leletek a budai helyőrségi templomban. Historica Il.évf. 7—8. sz. 1929. 4 A feltárás során egy É—D-i keresztárkot és több blokkot nyitottunk. Az egyhajós templom déli oldalát ástuk ki. 5 Lux Géza: Ujabb ásatások a Margitszigeten. Klny. a Technika 1938. évi 6. számából 6—7. 6 Csemegi József: A budavári főtemplom. Bp. 1955. 85—87. 1. 46. b, c ábra. 7 Saroklábazat részlet. BTM 58.109.1. lelt. sz. 8 Csemegi József: i. m. 133.1.41. 8. ábra. 9 Kapurészlet a Mária Magdolna templom nyugati tornyából, BTM 1108 lelt. sz. 10 Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp. 1966. 207—216. 11 Mária-dénár, egykorú hamisítvány, CNH II. 116. BTM 60.75.1. lelt. sz. 12 Károly Róbert dénárja, CNH II. 37. BTM 60.66.1. lelt. sz. 13 Feltehetőleg a templom átépített szentélyéhez készültek azok a nyíláskeretek, melyekhez hasonló profilozású ablakokkal a Kutná Hora-i Szt. Jakab kolostor templomának szentélyében és a Plzen-i Szt. Bertalan templomnál találkozunk. (Vaclav Mencl, Vyvoj okna v architekture ceského stredoveku. Zprávy Památkové Péce 1960. XX. 5—6 f. 199.1. 12—13. ábra). 14 Csemegi József: A Szt. Miklósról nevezett budavári dominikánus kolostor templom. Történetírás 1937. 1. évf. 5—6. sz., XXXVII. t. 2. sz. és XXXIX. tábla. A Mária Magdolna templomból származó töredékeket a lábazati megoldások alapján korábbinak vehetjük. 15 A soproni ferences és Szt, Mihály plébániatemplom XIV. sz.-i periódusa, a csehszlovákiai, ill. az ausztriai szerzetesi, nyújtott, boltozott szentélyek hatását mutatja. Azonos típust képviselnek a hazai építészeti anyagban : a nagyszombati, lőcsei minorita, a marianosztrai és gyöngyösi templomok. 16 Várnai Dezső: Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. Bud. Rég. XVI. 363—368. 1. I. t. 19—20. ábra. 17 Lévárdy Ferenc: Pannonhalma építéstörténete III. Művészettörténeti Értesítő 1959. 222—223.1. 18 Pest megye műemlékei I. Bp. 1958. 555. 1. 519. kép. A boltozat a zárókövön levő 1509-es évszám, illetve a boltozati profilok alapján valamivel későbbi, mint a Mária Magdolna templomé. 19 Schürer

—Wiese: Deutsche Kunst in der Zips. Leipzig, 1938. 132—3 1. 18. kép. 20 BTM 1966. 458.1. lelt. sz. Azonos körmeneti kereszt részletei kerültek elő a Mosonmegyei Oroszváron és az ecséri templom ásatásából. Sz. Czeglédi Ilona—Koppány Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma Arch. Ért. 1964. 1. sz. 49.1. (17. kép) 21 Esztergom Műemlékei I. rész. Bp. 1948. 224. 1. 234. kép. 22 Kovács Éva: Limoges-i keresztek Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 1962. II—III. sz. 98—99. 1. 1., 2. ábra. Korpus-szerűen ismerteti a magyarországi darabokat és analógiák alapján igazolja limoges-i készítésüket. 23 BTM 1966. 459. 1. lelt. sz. 24 BTM 600 ltsz. A Zápolya-sírkövek mesterének budai kapcsolatait feltételezi Vernéi—Kronberger Emil : A magyar középkori síremlékek c. munkájában. Bp. 1939. 46—47. 1. 27. tábla. Divald mindkét szepeshelyi emléket budai eredetűnek tartja. 25 BTM 1136. It. sz. és 56.85.1. lt. sz. Kassai István itteni működését a budaszentlőrinci pálos kolostor szentségházának meghatározásával Feuerné Tóth Rózsa kimutatta. Bud. Rég. XVI. 135—143.1. 26 BTM 53.2495. lt. sz. Budapest Műemlékei I. Bp. 1955. 370.1. 300. kép. m ATI