Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1962-1965. évben 383-401

talán négyszögű terrazzópadlós felület mutatkozott. Az előkerült emlékanyag az épületet az i. sz. II. századra keltezi. 1962-ben a praetorium D-i szomszédságában végeztünk kutatást. A parancsnoki épület D-i oldalát, akárcsak az É-it, a via principálisból kiágazó 5 m széles kavicsos út szegélyezi. Az út déli oldalán többször átépített nagyobb lakóépület maradványait találtuk meg. A praetorium felé az épület alacsony védfallal zárul. Emögött hosszú, folyosószerű traktus helyezkedett el, amelyből kisebb négyszögű helyiségek nyíltak D-i irányba. Az épület Ny-i szárnyán első ízben találtunk Albertfalván nagyon jó fenntartású hypocaustum berendezést. Az eddigi adatok szerint ä kőtáborhoz tartozó épület az i. sz. II. század elején épült. A III. század első felében még használták. Az épületen belül eddig három periódus választható szét. A felmenő falrészekbe korábbi épületek anyagát (párkányok, oltárkövek) is beépítették. 1963-ban az auxiliaris táboroktól É-ra fekvő canabae (Hunyadi János út 18.) D-i részén végeztünk építkezést megelőző régészeti feltárást. Megtaláltuk a limes útból Ny felé a canabae területére kiágazó eddig ismert mellékútvonal további szakaszát, mely nagyjából a limes úttal párhuzamosan É—D irányban szeli át a canabae K-i részét. Abekötő út az i. sz. II. század folyamán épült ki. Az útvonal szintje alatt korábbi, még az I. századra visszanyúló beásásokat találtunk. Ezek közül az egyik lakógödör hossztengelyében a tetőzetet tartó cölöplyukak is előkerültek. A bekötő úttól Ny-ra bőráztató műhelyt tártunk fel, kereken 45 m hosszúságban. A műhely három, nagyjából párhuzamosan Ny—K-i csatornából, és az ezek között kiképzett kisebb-nagyobb áztató teknőkből állott. A műhely az állatbőrök áztatásához szükséges vizet a K-i szomszédságban telepített kutakból nyerte. A szennyvizet egyszerű duzzasztóberendezéssel mellékcsatornákon vezették el a víznyelőkbe. A műhely aránylag rövid életű volt, a II. század elején létesült és a század közepe táján már elhagyták. Nagy Tibor Budaörs-Kamaraerdő, Hosszúrét (Pest m., budai j.). Mélyszántás során 450 mx66 m-es sávban több római kori épülethez tartozó törmelék, küszöbkő, tegula került felszínre 1963-ban, valamint Összetört hombárban 2234 db i. sz. III. század közepével záródó ezüst éremlelet. A szántott területen 1963—1965-ig végzett kutatás hypocaustumos fűtéssel ellátott helyiségeket tárt fel. Sikerült körülhatárolni egy római kori épület kiterjedését. A kőépületek alatt földbe mélyített bennszülött lakógödrök rajzolódtak ki, melyeknek egyikét feltártuk. A barázdák törmelékrétegéből nemcsak római, kelta, hanem nagyszámú bronzkori és koravaskori edénytöredékeket is gyűjthettünk össze. Kába Melinda NÉPVÁNDORLÁSKOR XXn. ker. Vöröskereszt u. Csatornázási munkálatokkal kapcsolatos földkitermelés során nagy kiterjedésű avar temető maradványai kerültek elő az 1964. és 1965. évi ásatás alkalmával. Összesen 9 csontvázas sír helyét rögzítettük. A sírok közül kiemelkedő jelentőségű a sajnos már bolygatott két lovas temetkezés. A Talajerőgazdálkodási Vállalat telepének udvarán kijelölt felületek során összesen öt sírt sikerült feltárnunk, ezek közül kettőben gazdag övgarnitúrás férfi csontváza feküdt. Az ásatási munkáknál részt vett dr. Erdélyi István kandidátus. Kőszegi Frigyes XVIII. ker. Lakatos u. A Főv. Csatornázási Vállalat telephelyén 1964-ben rituális koponyatemetkezés került elő vaslándzsával. Az előkerülési körülményeket utólag tisztáztam, melyek szerint a leletek fölött nagyméretű köveket helyeztek el. Feltehetően későrómai vagy korai népvándorlás koriak lehetnek. Kőszegi Frigyes XI. Sztregova u. A Főv. Patyolat V. létesítendő telephelyén előzetes feltárásokat végeztünk, amelyek során korai bronzkori, ill. korai vaskori település maradványait (szemétgödrök) sikerült rögzítenünk. A szórványosan képviselt bronzkori leletek mellett a váli kultúra régebbi szakaszába keltezhető kerémia érdemel figyelmet. Nagy Tibor—Kőszegi Frigyes 389