Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1962-1965. évben 383-401

III. ker. Fő tér 1. Az udvaron 1963 júnisában az aquincumi légiótábor kiterjedésének és védelmi rendszerének kutatását folytattuk. Egy ponton átvágtuk a Domitianus-kori légiótábor D-i védőfalát és kettős árokrendszerét a vele kapcsolatos via sagularis belső kísérő faláig. A védőfal 2 m vastag, iránya Ny felé : Föld u.—Tavasz u.—Korvin Ottó tér É-i házsora, ill. széle. Az előző kutatáshoz kapcsolódva a ház udvarán késő középkori falakat és X—

XI. századi kerámiával datált települési réteget határoztunk meg. Előkerült még két hamuval, faszénnel, ill. XIII. századi cseréptöredékekkel teli gödör. Az értékes korai települési rétegre való tekintettel a jövőben ezen a területen tovább kutatunk. Szilágyi János—Bertalan Vilmosné Hl. ker. Tavasz u. 15—17. sz. ház udvarán 1962-ben feltárást folytattunk. Feltehetően a Traianus-kori légiós tábor D-i védőfalának darabja, az a K—Ny-i irányba vonuló 67 cm széles padkájú mészkőfal, melyet a kétemeletes lakóház közelsége folytán teljes szélességében nem bonthattunk ki. Közelében úttest (via sagularis?) és csatorna nyomai mutatkoztak. Kétperiódusú, ugyancsak római kori kemence és egy pince került még itt felszínre. Szilágyi János III. ker. Szöllő u. 60—64. A telken 1964-ben és 1965-ben házalapozás során későrómai sírok kerültek elő. A peremes téglákból összeállított koporsóban a halott nyújtott helyzetben feküdt, feje a sír nyugati oldalán arccal K-nek fordult. Melléklet a sírban nem volt. A későrómai temető sírjai között avarkori temetkezések is előkerültek. Az egyik sírban a korai avar korszakból jól ismert égetett agyag kulacs volt mellékletként elhelyezve. A telek belső részén K—Ny-i irányú 1 m széles fal, a Ny-i részén mészhabarcsba rakott, 0,8—1 m vastagságú ÉNy—DK-i irányú falmaradványok kerültek elő. Valószínűleg annak az épületnek részei lehettek, melyet ezen a területen Szilágyi János tárt fel 1951-ben és 1958-ban. Parragi Györgyi—Kőszegi Frigyes III. ker. Lajos u. 162. A Lajos u. — Zichy u. — Óbudai rkp. — Árpád híd közötti terület rendezésével kapcsolatban az átkutatott területen a legalsó szinten korabronzkori telepnyomokat figyelhettünk meg. Ezekben alapozták all. sz. elején a római épületeket. Ezeket a III. században megújították, de a IV. sz. elején lebontották, hogy egy eltérő tájolású középületet emelhessenek a korábbiak helyén. A IV. sz. második felében a felhagyott épületek egy részébe már temetkeznek (4 csontvázas sír melléklettel). A római rétegek fölött a középkorban utat szegélyező épületek húzódtak, szintén több periódusban. Sz. Póczy Klára III. ker. Bécsi út 126. sz. alatti telken 1965-ben leletmentést végeztünk. A pilléralapok ásása közben egy római épület és egy vízvezeték maradványai kerültek elő, nagyon sok, főleg i. sz. I. és II. század első felére jellemző kerámiaanyag kíséretében. Parragi Györgyi II. ker. Frankéi Leó út 96. Támfal építésénél egy csontvázas és egy hamvasztásos római kori sírt találtak 1962-ben. Előbbit csak részben lehetett feltárni. Fejjel É felé feküdt. A hamvasztásos sírnál az égett csontmaradványok felett különböző agyag- és üvegedényeket, bronztárgyakat és egy Antonius Pius érmet találtunk. . Wellner István XI. ker. Albertfalva, tábor. 1965-ben tervásatást végeztünk az albertfalvi tábor északi oldala előtt, ahol a vicus É-i részének első nagyobb középülete került részben elő. A Ny—K irányú hosszúkás kőépület K-i traktusán kváderfalas terrazzópadlós helyiséget tártunk fel, amely fürdőmedence céljait szolgálta. A terrazzópadlós helyiséghez Ny felé még két nagyobb kavicsolt udvarrész húzódik, melyet D-i és Ny-i irányban kisebb helyiségsorok, valószínűleg bolthelyiségek zárnak le. A kutatás e felületen nincs lezárva, de már most kirajzolódik az É-i teleprész fórumszerű körzete. A fürdőhelyiséges épület DK-i szomszédságában szabály388