Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Rózsa Miklós: Flórát ábrázoló boltcímer a budai Vízivárosból 373-380

Warschag Jakab életére és működésére vonatkozó — hiányos — adatokat Lyka foglalta össze.

11 Eszerint a morva származású, budai születésű Warschagot eredetileg Dworzak-nak hívják, mely név — nyilván a könnyebb kiejtés érdekében — Warschagra, néha Varságra változott. Warschag művészeti oktatója Hermann Neefe

12 tájkép-, arckép- és színházi festő volt, aki a Rondellába helyezett pesti színháznál is működött, ahol Warschag apja asztalos volt. Warschag boltcímereivel vált ismertté és keresetté, de festett arcképet, ved utat, oltárképet és más bibliai tárgyú képet is.

13 Működésének idejét Lyka 1827 és 1855 közé teszi, de van rá adat, hogy már 1822-ben is működött.

14 Ezeket az adatokat a legújabb kutatás azzal egészítette ki, hogy tőle származik a Nógrád megyei Keszeg, Terecske és Tolmács község római katolikus templomainak főoltárképe is.

15 Warschag különböző tárgyú boltcímerei

16 között mitológiai tárgyúakat is találunk. Ezek a Lueffféle Kristóf téri illatszerbolt Minervája, egy budai drogéria részére készült Junója, Kortschak Vilmos Kristóf téri cukrászboltjának Sylphidje

17 és az általunk tárgyalt Flóra. A mitológiának a pesti biedermeier művészetbe való bevonulása elsősorban a házakat dekoráló szobrokon keresztül történt. Megjelentek a Flóra-ábrázolások is. Tdőrendben elsőként ismerjük Dunaiszky Lőrincnek az Október 6. utca 20. sz. ház udvarán, fülkében álló, 1818-ból való Flóra-szobrát. 1827-ben Klieber József készített egy Flóra-szobrot, amelyet a Nádor utca 9. sz. ház kapucsarnokában állítottak fel. Az antik világ felidézése érezteti hatását a boltok elnevezésénél és a boltcímer-festészetben is. Ezért látott Garay városi sétája alkalmával Ámort, Hébét, lot, Irist és Saturnust ábrázoló boltcímereket, ezért festett Heinrich Ede Naisz Dorottya utcai cukrászboltja részére Európa elrablását ábrázoló boltcímert.

18 Az említett klasszicista Flóra-szobrok mérsékelt, nyugodt, inkább hideg tartásukkal, testhez simuló ruhájukkal, a téma korábbi ábrázolásmódjának példái. Warschag Flóra-képét a főalak nyugodtsága, megelégedettségre utaló tartása ellenére is mozgalmasság hatja át. A kendő ívelt lobogása éppen úgy a barokk-rokokó légkört idézi, mint a képről áradó enyhe kacérság. A kép annak jelét viseli, hogy az 1830-as évektől kezdve a biedermeier szemléletében, hangulatában bizonyos eltérés mutatkozott a klasszicista merevségtől. Klasszicista köntösben élő barokk tradíciók lépnek elő és megjelenik a rokokó tompított, polgári utánérzése.

19 Ha ennek tudatában próbáljuk meghatározni boltcímerünk festésének idejét, akkor a Flórát a harmincas évek végéről vagy a negyvenes évek elejéről származó alkotásnak kell tekintenünk. Ujabb, a boltcímerre vonatkozó adatokat a Friedl-cukrászda története nyújt. Friedl Ferenc Ede Bécsben született 1816 körül,

20 gyermekkorában került Budára, ahol 1831. január 1-én Conti Caetan szegődtette cukrászinasnak, és nála szabadult fel 1836. január 1-én.

21 A budai városi tanácstól 1850. február 14-én cukrásziparjogot kapott azzal, hogy iparát a Lánchíd környékén folytathatja.

22 Műhelyét és üzletét a Fő utca 142. sz. alatt nyitotta meg,

23 és fenntartotta 1869. augusztus 12-én bekövetkezett haláláig.

24 A Nemzeti Újság — nagyrészt az üzletalapító leányának, Friedl Jozefának közlésén alapuló — már említett cikke szerint Friedl a Flóra boltcímert az iparjog elnyerése előtt két évvel, 1848-ban vásárolta. Ugyancsak az iparjog elnyerése előtt, 1847-ben vásárolta üzletének a mai napig fennmaradt bútorzatát is. Az, hogy a Flóra kitől, miként került Friedl tulajdonába, korábban kié volt, — a családi irattár nagy 3. kép. Pérely Imre rajza a Flora boltcímerről (1923) Zeichnung von dem Ladenschild Flora von Emmerich Pérely (1923) 376