Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 1., Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 329-350

másutt szerzett ismereteinkhez híven, itt is rózsaszínű falazóhabarccsal épültek. A mondottak igazolására vonatkozóan lásd. : Czagány István, A Budapest, I. ker. XI. Ince pápa tér. 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő 1954. 294. és Czagány István i. m. Bud. Rég. XIX. 45—46. és uo. 385. és 23. jegyzet. 31 Ugyanilyen egyes ,,káróablak"-ot tártak fel Kőszegen, az ún. Szovják-ház (Jurisich tér. 14.) homlokzati falában. Lelkes István, Kőszeg, Bp. 1960. 41. 27. kép és 153. 27. Datálás nélkül. Ugyanilyen kettős „káróablak" látott napvilágot a budavári Úri utca 31. sz. ház I. emeleti kapcsolt nagy ablakán. A szerző i. m. Bud. Rég. XIX. 385—391. 32 A fal anyagában azonban már másodlagosan felhasználták az aszimmetrikus boltozat bordatöredékeit is, mert a déli konzol felett egy a boltozatborda profiljával megegyező profilú töredékdarabot bontottak ki. Következésképpen arra kell gondolnunk, hogy a boltozat a török időben vagy megsérült, vagy elbontották. 33 A kövek felületi megdolgozása török kori fogas-vésős technikát mutat; az egyiknek nincsen profilja, belső síkján asztaloshorony látható. A másik, keleti ablakkeretkő felületi megdolgozása az előbbivel azonos, külső síkján negyedköríves hajlatból álló, homorú profil fut körbe. 34 Ebből következik, hogy az Anna utcai oldalnak a török hódoltság ideje alatt itt volt a kapualja, tehát az üzlethelyiség már ebben az időben elveszítette eredeti rendeltetését, a keleti helyiséget pedig valószínűleg lakószobává alakították át. Es ist allgemein bekannt, dass das Burgviertel von Buda ein von den Stürmen der Geschichte meist mitgenommenes Gebiet Ungarns ist. Die Baugeschichte hielt deshalb dieses Viertel lange Zeit hindurch als ein solches, unter Denkmalschutz stehendes Gebiet in Evidenz, auf welchem nur zerstreut und auch da nur zum Teil mittelalterliche Wohngebäude erhalten geblieben sind. Nach den Zerstörungen des zweiten Weltkrieges bot sich die Möglichkeit zur Vollziehung neuerer und bis dahin undurchführbarer Erschliessungen, im Laufe derer mehrere mittelalterliche Fassaden und zahlreiche andere Bauteile zum Vorschein gekommen sind. Es ist sogar eine durch glücklichen Zufall erhalten gebliebene, von drei Gassen begrenzte, gotische Stadtbildeinheit (Úri-Gasse 13.—Tárnok-Gasse 14 und 16.) ans Tageslicht gekommen. Die vorliegende Studie steckte sich die Beschreibung und wissenschaftliche Rekonstruktion dieser zum Ziele. Über die sich auf die drei Gebäude bezügliche Fassadenanalyse hinausgehend, lassen sich auch über die Fassadensysteme, sowie auf das Strassensystem und Stadtbild der mittelalterlichen Burg von Buda Schlüsse ziehen. 35 Itt ugyanis a sarkon levő üzletajtó mellett, falbontás .útján, kb. 2,50 m széles — valószínűleg kirakatablak — nyílást létesítettek, amelyre nyilvánvalóan azért volt szükség, mert az Úri utcai kiadóablak elpusztult, bár függőleges keretkődarabjai napjainkig helyükön maradtak. Ezek közül az északihoz három kőből álló, szegmentíves kőzáradékot csatoltak, úgy, hogy annak északi sarka a középkori sarokarmírozás köveire feküdt. Az új köveket azonban nem építették konzolosan a falba, hanem csupán néhány cm-es mélységű bevésett párkányra állították azokat, és csak vakolattal rögzítették a homlokzatsíkhoz. A kövek mintegy 10 cm-nyire ültek ki a vakolt homloksík elé, amiből ez ideig csak azt a következtetést lehetett levonni, hogy a szokatlan módon kialakított lapos vaknyílás kőkerete hirdetőtábla elhelyezésére szolgálhatott. 36 Az ablakkeretek kivitelére vonatkozóan semmiféle adat nem került elő a kutatás során, mert ezeknek helyét későbbi tégla kávafalazások foglalták el. 37 Az ablakkőkereteken füles csepptagozatos díszítés látható, alján gombvégződéssel. Ugyanilyen díszítés látható a Dísz tér 13. sz. ház emeleti ablakkeretein is, ahol azok elhelyezése biztosán datálható farádi Vörösné Hiemer Katalin 1815. évi átépítése kapcsán. Horler Miklós — Pogány Frigyes, Budapest Műemlékei. I. Bp. 1955. 324. 38 Hasonlóképpen vakolattakaróval födték el az Úri utcai homlokzat északi sarkán levő földszinti hirdetőtábla vaknyílását is. A) DAS GEBÄUDE ÚRI-GASSE NR. 13 Aus den an Ort und Stelle durchgeführten Untersuchungen konnte festgestellt werden, dass das heutige Gebäude aus zwei mittelalterlichen Geschäftshäusern besteht. Das ältere wurde in der ersten Hälfte des 15. Jahrhunderts gebaut. Es war ein einstöckiges Gebäude, mit einem Trakt und verfügte an beiden Seiten der in der Mittelachse gesetzten Toreinfahrt über je eine grössere Räumlichkeit. Das jüngere schloss sich als Anbau an die Ostmauer des nördlichen Raumes des vorher erwähnten Gebäudes in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts an. Es war gleichfalls ein einstöckiges Gebäude mit einem Trakt und hatte im Erdgeschoss drei Räume. In der Nordmauer des nördlich gelegenen Raumes des älteren Gebäudes kam im Erdgeschoss eine Tür mit 45 X

157 cm-Öffnungsweite zur Freilegung. Sie dürfte wahrscheinlich nicht zum Zwecke des Verkehrs gedient haben, da sie zufolge ihrer ausserordentlich kleinen Masse hierzu ungeeignet ist, sondern bei der durch manuelles Hineinreichen erfolgten Warenübernahme des Geschäfts eine Funktion versehen haben. Daneben, etwa in 2,50 cm-Höhe, ist in einer im Vergleich zur Fassade /. CZAGÁNY GESCHICHTE EINES MITTELALTERLICHEN GEBÄUDEBLOCKES IM BURGVIERTEL VON BUDA I. 348