Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 1., Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 329-350

6 Az 1686. utáni időkre vonatkozó történeti adatok Bánrévy György és Kovács Lajos ,,A budai Vár házai és háztulajdonosai 1686-tól napjainkig" c. kiadatlan kéziratos tanulmányából valók. Fővárosi Levéltár: Páncélszoba 103. rekesz. 7 „Situations Plan der Festung Ofen, K. K. Landesbau Director für Ungarn" I. sz. Állami Közlevéltár, volt Fővárosi Levéltár B. 11/42. jelzet 90. sz. az 1786—1794. közötti időből és „Buda szab. kir. főváros egész határának másolati térképe. .. Készült Marék János felügyelete alatt. 1783." I. sz. B—/15 Állami Közlevéltár, volt Fővárosi Levéltár. Vár — és 14 B/22 szelvény. 8 Műemlékvédelem 1963. 1. sz. 41. — A helyreállítás közben elkövetett hibákra vonatkozóan Czagány István: Műemlékhelyreállításunk elveinek alakulása a budai várnegyedi építkezésekben. Magyar Műemlékvédelem III. 1966. (1961-1962) 60., 61., 65. old. 42. jegyz. 9 A „hengeres stílus"-ról tudjuk, hogy Zsigmond uralkodása idejében önálló, tiszta formában (Buda melléki Szt. Lőrinc pálos kolostor, három édesvízi kemény mészkőből készült pillérkötegének maradványai a Vármúzeumban, XV. század) meg a „vezérkörtetagos stílus"-sal alárendelt keverék formában is (domonkosok Szt. Miklós templomának szentélye 1396 körül) feltalálható. A „pálcás stílus"-sal való keveredésének időpontja is ismeretes (Nagyboldogasszony-templom, 1412—1433 és Úri utca 31. sz. 1440—1450 körül) a keveredés milyenségétől függően. Csemegi József: A budavári Főtemplomközépkoriépítéstörténete. 1955. 102—103. A „tiszta hengeres stílusú" ablakkeretkő a stíluskeveredés előtti időből, tehát okvetlenül 1412 előttről, de lehet, hogy az 1396 előtti évekből származik. A mondottak bizonyítására vonatkozóan lásd Czagány István: i. m. Bud. Rég. XIX (1959) 45—46. és ugyancsak Czagány István: i. m. 379—380, és 18. jegyzet. 10 Datálásra vonatkozóan lásd a szerzőnek i. m. Bud. Rég. XIX. 41. 1. 9. és 10. jegyz. valamint a 4. és 15. kép. 11 Ennek bizonyítékát az emeleten a két épület összeépítésénél, a földszinti boltozat felett talált, vakolt keleti falsík szolgáltatta. Eszerint az Úri utcai szárny keleti homlokzatának északi széle, az Anna utcai szárny hozzáépítése előtt homlokzatvakolással volt ellátva. Az Anna utcai toldalékszárny szintén egytraktusos, három földszinti helyiségből álló emeletes építmény volt. 12 Ugyanilyen üzletajtócskát tártak fel az Anna utca 1. sz. ház déli homlokzatán is. Lásd a szerző i. m. Bud. Rég. XIX. 35, 39. 1. és 7. kép. 13 A befelé buktatott ablakkeretkő középkori üzlet raktárhelyiségének szellőzőablaka volt, ez a megállapítás indokolhatja rendkívül magas elhelyezését, keskeny nyílásméretét, amelyet csak a mögötte levő középkori áru- és vagyonbiztonsági szempontok támaszthatnak alá. Hasonló bevilágító ablakot tártak fel a Táncsics utca 24. sz. házban a földszinten, a török fejjel díszített bejárati ajtó mellett. Ugyanilyen ablak látható az Országház utca 18. sz. épület földszintjén, a homlokzaton, a kapualjtól északra levő utcai ajtó felett és a Várpalotában, a déli, gótikus nagyterem földszinti keleti falában. Itt 1418—1424 között keletkezett. Gerevich László: A budai várpalota története 1541-ig. Horler Miklós — Pogány Frigyes: Budapest műemlékei. I. Bp. 1955. 267., 272. o. 14 A keretkőmaradványok külső síkján látható az asztalosszerkezet befogadására szolgáló körbefutó horony, amelyben a feltehetően, felső részén oldalt szétnyitható, alsó részén pedig lenyitható ablakszárny, vízszintes állapotba merevítés után, kiszolgálópultként szerepelt. 15 Ez idő szerint nincs biztos adatunk arra nézve, hogy a helyiség keleti és déli falában a középkorban volt-e még használatban levő nyílás, vagy a jelenlegi ajtók újkori eredetűek? Valószínű, hogy a szoba déli falában levő ajtó helyén a középkorban is ajtó lehetett, amely a kapualj, illetőleg annak túlsó oldalán levő lakószoba felé biztosította a közlekedést.^ 16 A kövek alsó részén, négy helyen legjobban kidudorodó törésfelülethez szerkesztett görbe vonal, körív szeletdarabját mutatta, ami valószínűvé tette a köveknek egy félköríves záradékú középkori kapukerethez való tartozását. 17 Táncsics Mihály utca 18., Országház utca 23., Fortuna utca 18. sz. házak félköríves záradékú középkori kapukeretkövei. 18 Elméleti visszaszerkesztés alapján megállapítható, hogy a két kő egy kb. 2,70 m széles és 3,30 m záradékmagasságú kapunyílás keretkövének maradványa. A kapu küszöbszintje, mintegy 26—30 cm-rel a jelenlegi járdaszint alatt feküdhetett. 19 Ez a megfigyelés valószínűvé teszi, hogy a helyiség eredetileg is lakószoba céljait szolgálta éppúgy, mint ma. 20 A konzolok keresztmetszeti mérete jóval nagyobb, mint a budavári viszonylatban használatos famennyezettartó konzolköveké. Ezeknek a keresztmetszete csak 23— 28x28—34 cm (Bécsi kapu tér. 7., Hess András tér. 4., Fortuna utca 18., Úri utca 4., Dísz tér. 12.). Kézenfekvő tehát, hogy épületünk 32-35X40—41 cm keresztmetszeti méretű konzoljait nagyobb teherhordásra méretezték. így nem valószínű, hogy e konzolsor a földszinti üzletsor ablakainak védelmét szolgáló, homlokzatsíkhoz épített félnyeregtetőt hordott volna, mert arra a kis keresztmetszetű konzolok is elegendőnek bizonyultak volna. Bár egy ilyen feltevés sem elképzelhetetlen, de ennek ellene mond a konzolok ez esetben való indokolatlan túlméretezése és az, hogy konzolcsonkok a lakószoba ablaka felett is fennmaradtak, tehát az általuk hordott faszerkezet — úgy látszik — nemcsak az üzletsort védte, hanem a kaputól délre fekvő homlokzatrészt is. A magunk részéről elfogadhatatlannak tartjuk, hogy „valószínűleg címersor" maradványai a konzolok. V. Ö. Horler — Pogány: Budapest műemlékei. I. 1955. 532.1. 21 Profilja mindössze 28—30 cm-es darabon maradt meg; vízszintes záradékdarabjának és könyöklőmaradványának helyzetéből 145 cm magas ablaknyílást lehet megállapítani. 22 Valószínűleg az épület délnyugati sarkán is hasonló domborművei díszített sarokkő állott az előbbi kettővel azonos magasságban, ezt azonban akkor bonthatták le, amikor a XVI. században a sarkot újrafalazták. 23 Az északi irányból számított jelenlegi második ablak mellett, az Úri utcai homlokzati falra merőlegesen, kelet-nyugati irányban álló törtkő falazat ezt bizonyítja, amelyben erősen sérült állapotban egy csúcsíves ajtókeretkő maradványai láthatók. A keretkő élszedése mindenütt elpusztult. 24 A kőmaradványok külső síkján, körbefutó, asztalosszerkezet befogadására szolgáló horony látható. 25 A kormos keretkövek tanúsága szerint a szellőző346