Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 1., Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 329-350

11. kép. Az Anna utcai homlokzat földszinti üzletajtajának maradványa fel- tárás közben Rest der Ladentür an der Fassade der Anna-Gasse im Erdgeschoss während der Freilegung — rétegen, a délkeleti keskeny falszalag szélességében egy asztalnál ülő, író szerzetes alakja vált láthatóvá. Lábánál oroszlán ült, amely egyik mellső mancsával a szerzetes corda-zsinórjának gombjaival, rojtjaival játszadozott. A déli fal nyugati sarkában, a festett reneszánsz grisaille-drapéria alján egy lovag alakja bontakozott ki. A nyugati keskeny falszalagon, a drapéria felső sávja felett, egy vörös ruhás (bíboros) papi alak vált láhatóvá. A falképeket az I. ker. H.K.I. Műemlék csoportja részéről Sárdy Lóránt falképrestaurátor szedte le a falakról 1962-ben. Sajnos az igen értékes freskók majdnem teljesen elpusztultak, mivel a feltárásuk után kilenc esztendeig semmi nem történt megmentésük érdekében. Az aszimmetrikus, bordás boltozattal fedett helyiség délnyugati sarka alatt, az Úri utcai traktus déli, földszinti határfalában négy, kb. 27X30—43 cm méretű, erkélytartó konzol csonkját tárta fel Csemegi József az 1960-ban végzett, utólagos kutatás során. Ez azt bizonyítja, hogy az aszimmetrikus boltozatú helyiség felépítését megelőzően — amikor annak helyén még sikátor állott —, a szomszédos, mai 11. sz. épület északi határfalából zárt erkély nyílt épületünk felé. Ennek délnyugati sarkát használták fel a XV. sz. második felében az aszimmetrikus boltozatú szoba délnyugati kettős bordaindításának elhelyezésére. Ezért látható a bordaindítás mellett, a jelenlegi, belső falsíkon a korábbi zárt erkély nyugati ablakkeretkövének épen maradt 335 A szoba délkeleti sarkában levő szimpla boltozatborda indítás mellett, a falon épségben megmaradt a gótikus freskó egy darabja. Ezen — a középkorban szokásos eljárás szerint, durván őrölt szemcséjű — cinóbervörössel és mitis-, valamint cinóberzöld színekkel festett, szabadkézi ecsetrajzú, kötetlen ornamentika látható. Absztrakt cinóberzöld színű indák osztják nagyjából mandorla alakú motívumegységekre a díszített területet. Az így keretezett mitiszöld színű mandorlamotívumokban cinóbervörös cseresznyeszemek láthatók vastag sötét kontúrozással hangsúlyozva. A friss komplementer színek között a zöldek túlsúlyban vannak, és a freskó hideg alaphangulatát döntően meghatározzák. A festett ornamentika keletkezésének kora megegyezik a boltozati bordák korával. Erre a gótikus freskóra második rétegként rávakoltak, a vakolatra payne-szürke, fekete és kadmiumsárga színekkel készült reneszánsz grisaillet festettek. Ez a falkép szemmelláthatóan a maga idejében a későközépkori faliszőnyeg díszítő hatását helyettesítette, mert festett drapériát ábrázol, amelyet hímzett textilornamentikát utánzó sárga díszítés borít. A drapéria tetején karikákba kötött füzérdísz látszik, amelynek megfestésén az antikizáló törekvés félreérthetetlenül felismerhető.

29 A mandorlamotívumos, gótikus freskón levő második—kevert seccó