Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szilágyi János: Vitás és közöletlen római kori kőfeliratok az Aquincumi Múzeumból 301-328

személyeknek, két család közös rabszolgája volt Mus (pontosabban meg nem határozható korszakban). Ezt a nevet másutt is viselték rabszolgák 60 . Negyedik névként azonban szabad születésű személyek is hasz­nálták 61 , és a Decia gensben egyenesen családnév jellege volt 62 . 9. Állást kell foglalnunk azon csonkult oltárkőfelirat kiegészítésével kapcsolatosan is, amelyről (elő­zetes jelentés keretében 63 ) már említést tettünk. (9. kép.) Az oltárkő teteje, ahol az isten nevét kivésték, jelezve, kinek szentelték azt, (egy sornyi magassággal) elveszett. A kiegészítéshez figyelembe veendő, hogy a betűk magasságai (lefelé menet) csökkennek (eszerint talapzaton állott a kőoltár); félsorokat üresen hagyott a kőfaragó, vagyis (az egyenetlen sorkihasználás folytán) a betűk számai nem döntőek, amikor a kitört részeket kiegészítjük. A problémákat nyújtó felirat legvalószínűbb kiegészítése: .. .[Ulp(ius) Cala]ndinus b(ene)f(iciarius) c(onsularis) posuit Maximo III e[t] U[r]bano c[o(n)s(ulibus)] sup(remus ?) qu(a)es(tor ?). A fogadalomteljesítés (a consulok megnevezése alapján) i. sz. 234-ben történt, a légiótábor délnyugati sarka közelében (III. ker., Tavasz u. 21. előtt). A helytartó (consulságot viselt férfiú) „kedvezményezett tiszthelyettese" tartozott hálával az ismeretlenségben maradt istennel szemben. A fogadalmát teljesítő, különleges beosztásba vezényelt katona első neve (Ulpius) biztos, mert az Y és az L betű alsó végei fennmaradtak. Második nevét azonban találgathatjuk. Kalandinus-Kalendinus­Calendinus Pannóniában is előforduló név 64 : kelta; az aquincumi Agesonius Kalendinus Észak­Itáliából származott. 65 Elterjedt a [Secu]ndinus-név is. Magában véve ez is tekintetbe vehető, ha következetesen úgy véljük, hogy a név első betűit az alsó sor betűinél nagyobbra méretezte a véső. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy a töredékében megmaradt sorban nem méretezték magasabbra és szélesebbre a betűket, akkor erre a helyre hosszabb, .. .ndinus végű személynév keresendő. így pl. éppen kitöltené, a helyet a [Verecu]ndinus-név, amely már szintén előfordult Pannóniában 66 . E kőoltárfelirat végének azonban, a talapzat bal alsó sarkába (pótlólag) bevésett néhány betű kölcsö­nöz nagyobb jelentőséget. Az érdemleges problémák is ezen hét betű értelmezésében rejlenek. A többé­kevésbé valószínű változatok szerintünk : A) Holmi Sup(erinius ?) Ques...-szerű név, a szobrász neve ez 7 Ques... kezdetű személynévre Mócsy A. utal (pl. nomen: Quesidius). B) Feltételezzük, hogy fonetikusan írták az AE-betűpárt E-nek, és talán quaestionarius (nyomozó, vallató, ítéletvégrehajtó 67 ) lett később a fogadalomteljesítő ; egy légiói q(uaestionarius)-ra már van adatunk Aquincumban 68 . C) Sup(remus) qu(a)es(itor) szavakra kell kiegészítenünk (vizsgálóbíró, bírósági elnök 69 ); erre a tisztségére volt olyan büszke az egykori tiszthelyettes, hogy később, pótlólag az oltárfelirat végéhez vé­sette azt? D) Legvalószínűbb azonban, hogy az általánosabb fogalom, a qu(a)es(tor) szó rövidítésével állunk szemben 70 . A quaestorok legkülönbözőbb fajtáival találkozhattak Aquincumban, akik között funkcióban és rangban fokozatok állottak fenn. A helytartói hivatal quaestorai főügyészi, kincstárőri tisztet töltöttek be, kiutalták a zsoldot, a hadi­zsákmányból kivették az állam részét stb. A város quaestorai (közöletlen kőfeliratok is tanúsítják ezeknek a létezését) a község vagyonát gondozták 71 . A collegiumoknak (a társulatoknak) is lehettek quaestoraik 72 . A quaestorok körében tehát értelme volt annak a kihangsúlyozására, hogy supremus (superior?), *—• a legmagasabb beosztású— volt valaki. E) SVP == sup(ra) ? („később"). ÉPÍTKEZÉSI EMLÉKTÁBLÁK 10. Közöletlennek tekinthető egy márványtábla, amelyet több darabból sem sikerült teljesre össze­állítani. Bő félévszázad óta az U alakú kőtárcsarnok északkeleti szárnyában volt található, felül befalazva 73 . Lelőhelyéül csak annyit jegyeztek fel, hogy a „Papföldön" került elő. (10. kép.) A betűk azonosítását és a rövidítések kiegészítését nehezíti, hogy a töredékek összeillesztése egyenet­lenül és pontatlanul történt, valamint a betűk részben elmorzsolódtak, sőt kitöredeztek. Kiegészítési kísérlet nem ismeretes Kuzsinszky B.-tól. A mi első kísérletünk: a) T(itus) F[l(avius) F]or[ti]o v(index? vates ?) [m(unicipii) A]q(uinci) sfac(erdos)] q[u(a)est[orius)] 20* 307

Next

/
Thumbnails
Contents