Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Zolnay László: Középkori zsinagógák a budai Várban 271-284

6. kép. A déli falpillér és a női imahely elfalazott ablakának részlete Détail du pilier de mur méridional et de la fenêtre condamnée de la matronée tunatus Imrével vetélkedő szerepet játszottak. A második budai zsidónegyed virágzó élete a mohácsi vész időszakában hanyatlott le. Az 1526 őszén Budára belovagló Szulejmán szultán — noha, egyes források szerint Buda kulcsait éppen budai zsidók nyújtották át neki — haladéktalanul Törökországba telepítette a budai zsidóságot. Innen à zsidók csak 1541-től, Buda török kézre kerültének idejétől fogva települhettek vissza Budára.

5 A közbeeső időszakban, 1526 és 1541 között hol János király, hol I. Ferdinánd adományozta el saját párthíveinek e zsidónegyed palotáit, s ebben az időben templomépületeik is nyilvánvalóan más, gyakorlati célokat szolgáltak. Ebben az időszakban, Mohács után és Buda végleges török kézre jutása előtt a visszatelepülésnek, valamint a budai zsidónegyed házainak és azok sorában zsinagógáik visszaszerzésének vágya oly erős volt az eltávolított zsidókban, hogy a Gritti kormányzó (megh. 1534) környezetében élő egyik zsidó kereskedőről olvassuk Szeréminél : ,,egy zsidó annyi gazdaságot hozott magával, hogy megígérte Gritti kormányzónak: ha őt beviszi Budára s átengedi neki Mendel házát és a zsidók utcáját, ő egymaga, a sajátjából ellátja a kormányzót tíz évre s évente tízezer márkát ad a kormányzó kezébe..." Minderre Gritti halála miatt már nem került sor. (Székely György megjegyzése szerint e kereskedő ajánlata egyértelmű volt azzal, hogy a Mendel-hagyatékkal a zsidó prefektúra intézményét is feltámasztják.)

6 Az 1526—1541. év közötti idő7. kép. A déli fal részlete a falívekkel Détail du mur méridional avec les arcsdoubleaux